A szíriai államfő erről a Russia Today orosz televízió arab nyelvű adásának nyilatkozott, hangoztatva: nem a Nyugat bábja, Szíriában kíván élni, és ott akar meghalni. Egyben óva intett egy országa elleni külföldi beavatkozás nemzetközi következményeitől. Az interjú részleteit a televízió honlapján, csütörtökön tette közzé. Aszad szavai két nappal azután kerültek nyilvánosságra, hogy David Cameron brit kormányfő felvetette Aszad biztonságos távozásának a lehetőségét Szíriából, ha ezzel véget lehet vetni a polgárháborúnak.
Miközben a szíriai ellenzék és a lázadók a nemzetközi közösség közbelépését sürgetik, az államfő közölte: egy ilyen beavatkozásnak „dominóhatása” lenne, amely „az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig érintené a világot”. Országát „a világi gondolkodás, a stabilitás és az együttélés térségbeli utolsó bástyájaként” említve Bassár el-Aszad úgy vélte, hogy a Szíria elleni külföldi inváziónak magasabb ára lenne, mint amilyet a világ meg tudna fizetni. „Nem hiszem, hogy a Nyugat ebbe az irányba tartana, de ha mégis, senki sem tudja megmondani, mi történik majd utána” – szögezte le az elnök.
A vöröskereszt nem tudja tartani a lépést
Szíriában a 2011 márciusában kitört, polgárháborúba torkollott népfelkelésnek egy szíriai civil szervezet szerint több mint 37 ezer halálos áldozata van. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) elnöke, Peter Maurer szerint Szíriában tovább súlyosbodott a humanitárius válság, olyan mértékben, hogy a szervezet már nem tud kielégítő módon hozzájárulni a civil lakosság alapvető szükségleteinek biztosításához.
Csütörtökön Genfben tartott sajtótájékoztatóján Maurer hangoztatta, hogy a ICRC folyamatosan növeli tevékenységét az arab országban, de nem tud lépést tartani a helyzet romlásával. Hozzátette, hogy ennek okai között adminisztratív, katonai és biztonsági korlátozások is keresendők.
„A harcok egyre terjednek, egyre több a sebesült, növekedett a válságterület” – fogalmazott az elnök. Hozzátette: aktivistáik – köztük harminc külföldi munkatárs – a frontvonalak töréspontjainál igyekeznek eljuttatni a segélyeket a rászorulókhoz. Beszámolt arról, hogy nyár óta gördülékenyebbé vált a humanitárius segélyek bejuttatása az országba, illetve az ottani szétosztás, miután növelték helyszíni gépparkjukat. További eredmény, hogy sikerült új területeket elérniük, köztük az ostromövezetek közé tartozó Homsz város két kerületét.
Fekete foltok Szíriában
Maurer elmondta azt is, hogy Szíriában sok olyan terület van, amelyről semmiféle információval nem rendelkeznek, még arról sem, pontosan hány embert sújt ott a válság. Ezeket ugyanis meg sem tudják közelíteni, és csak részleges tájékoztatáshoz jutnak a helyzetről. Ilyennek említette például a legnagyobb várost, Aleppót, ahol hosszú ideje súlyos harcok folynak.
A sajtótájékoztatón Maurer kifogásolta, hogy a szíriai vezetés nem teszi lehetővé szervezetének a fogolyközpontok látogatását. A konfliktus két éve alatt a Vöröskereszt 25-ből csak 2 börtönbe juthatott el, amit szeptemberben Bassár el-Aszad államfőnek is szóvá tettek. Az ICRC elnöke elmondta, hogy továbbra is tárgyalásban vannak a rezsimmel, de az egyeztetések nehezen haladnak.
