Eddig volt rémálom, vagy most lesz katasztrófa?

Hosszú évtizedek adósságait törlesztheti Írország a gyermekek jogait illetően, ha a többség igennel szavaz a szombati alkotmánymódosító referendumon.

Kovács András
2012. 11. 10. 9:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A gyermekek szélesebb jogainak az alkotmányba emeléséről voksolnak szombaton Írországban, így a fiatalkorúak irányába lényegesen több kötelessége lesz az államnak. Az elmúlt 15-20 évben az ír társadalom egyre inkább ráébredt arra, hogy nem elég, ha csak „megsimogatja” magát, hogy ez egy jó ország a gyerekek felnevelésére – minderről Justin McCarthy, a The Sundy Times újságírója beszélt. Úgy látja, egyáltalán nem volt az, egy rémálom volt. A népszavazást egyébként már 20 éve ígérték a kormányok, de csak most sikerült erre sort keríteni.

Az országban több példa is volt arra, hogy szülök hosszú évek óta neveltek gyermekeket, de akkor sem volt lehetőségük őt örökbe fogadni, ha azt a gyermek is szerette volna. A kampány alapvetően Írország gyermekvédelmi rendszeréről szól. Jogvédők mindenképpen előrelépésnek tartják, hogy a népszavazás sikere esetén az állam sokkal cselekvőbb szerepet vállal, mint korábban.

Katasztrófa felé haladnak?

„A gyermekeknek joga van felnőni egy családban, de az államnak nem csak akkor kell beavatkoznia, ha súlyos problémát lát, hanem jóval korábban mindent meg kell tennie, hogy együtt maradjanak” – hangsúlyozta Tanya Ward, egy gyermekek jogaiért küzdő civil szervezet vezetője. Írországban az elmúlt 10 évben ez lesz a tizenegyedik referendum, amelynek az egyik érdekessége az, hogy mindegyik párt a jogkiterjesztés mellett kampányol. Ennek ellenére vannak, akik a nemre buzdítanak.

Becsukott szemmel haladunk a katasztrófa felé – mondta Brian McKevitt, egy katolikus újság szerkesztője. Szerinte a mostani tervezet a szülőket hátrányos helyzetbe fogja hozni, és bizonyos szempontból megveti őket. Végül is a szülők tudják, mi a jó a gyermeküknek, míg az államnak csupán az a feladata, hogy megfelelő lehetőséget biztosítson későbbi érvényesülésüknek – vélekedett McKevitt. Egyébként 1970 óta 17 nagyobb jelentés készült arról, hogy Írországban milyen módon sérültek a gyermekek jogai.

Nem volt kiegyensúlyozott

A kampány hajrájában az ír legfelsőbb bíróság elmarasztalta a kormányt, amiért 1,1 millió eurót költött a népszavazási igenek népszerűsítésére. Legfőbb érvük az volt, hogy megsértették a kiegyensúlyozott tájékoztatás alapelveit. A kormány ezt követően minden információt törölt a referendum hivatalos honlapjáról és a határozat szövegét tette ki. A döntés nem érinti a népszavazás megrendezését, mivel a határozat arra vonatkozóan semmilyen megjegyzést nem tett.

Mattie McGrath független képviselő ennek ellenére a népszavazás elhalasztását sürgette. „Felháborító, ami történt, egyszerűen káosz van az egész kérdésben” – tette hozzá. McGrath egyébként az egyetlen parlamenti képviselő, aki ellenzi a referendumot és korábban is a nemre buzdított.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.