Ezen múlik az elnökválasztás

A választók etnikai összetételén múlik minden, állítja a The Hill elemzése. Romney és Obama stábja ugyanakkor másképp értelmezi az adatokat.

Kovács N. László
2012. 11. 03. 11:32
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

2008-ban talán a kampány és az egész elnökválasztás egyik legtöbbet emlegetett eleme volt a demokrata jelölt bőrszíne. Akármit is gondoljunk Barack Obamáról, az első fekete elnök megválasztása történelmi esemény volt. Az elmúlt négy év során azonban az újdonság lassan feledésbe merült, a választás kapcsán is többet beszélünk a munkanélküliségről, az egészségügyi törvényről vagy akár a Sandy hurrikán hatásáról, mint a faji kérdésekről. Az etnikai különbségek azonban nem tűntek el, az pedig, hogy melyik csoport milyen arányban járul a szavazóurnákhoz, továbbra is döntő hatással lesz az elnökválasztás kimenetelére.

Obama elvesztette a fehéreknél a választást

Obama 2008-ban a fehéreknél elvesztette a választást, mégpedig 12 százalékkal, 43-55 arányban, ezt azonban ellensúlyozta a feketék (95-4) és a latinok (67-31) túlnyomó támogatása. Az elnök azóta sokat vesztett népszerűségéből a fehérek körében, az azonban korántsem mindegy, hogy mennyit. A The Washington Post október 25-ös közvélemény-kutatása szerint Obama 23 százalékos hátrányban volt Mitt Romney-hoz képest, a legfrissebb elemzésből azonban már csak 20 százalékos szakadék olvasható ki. Mivel átlagosan a szavazók háromnegyede fehér, egy ilyen különbség 2-3 százalékot is mozdíthat a végső eredményen. A két jelölt jelenleg egyenlően áll, a fehér szavazók aránya tehát könnyedén eldöntheti Obama sorsát.

Hasonló a helyzet a kisebbségekkel is. Az elnök a lassan többségbe kerülő etnikumoknál szinte egyáltalán nem vesztett népszerűségéből: a feketék 93, a latinok 69 százaléka mellette áll. A támogatottság kérdésében tehát nem kell aggódnia, a választási hajlandóság azonban már más tészta. 2008-ban 75-25 volt a többségi-kisebbségi választók aránya, ez azt jelenti, hogy 2 millióval több fekete és 2 millióval több latino szavazott, mint 2004-ben. A kérdés most az: négy éve az első kisebbségi elnök lehetősége hajtotta ilyen számban az urnákhoz az etnikumokat, vagy a korábbinál magasabb arányszámok egyszerűen az ország változó összetételét tükrözik. Obama számára tehát az is élet-halál kérdése, hogy a tábora jelentős részét képező feketék és latinok elmennek-e ezúttal is szavazni.

Romney-ék másként gondolják

Mindkét tábor a neki kedvező forgatókönyv bekövetkeztét jósolja. „Romney-ék azt hiszik, vagy legalábbis remélik, hogy nőkből, fiatalokból, feketékből és latinokból álló koalíciónk tagjai most nem fognak elmenni szavazni. A valóság ezzel szemben az, hogy többen járulnak majd az urnákhoz, mint valaha, különösen a latino közösségből. A szavazói bázis idén sokszínűbb, mint bármikor a történelem során” – magyarázta Jim Messina, az elnök kampánystábjának feje. Neil Newhouse, a republikánus jelölt egyik vezető stratégája szerint azonban Obamáék azok, akik álmodoznak. „Az adatsorokon az látszik, korántsem olyan nagy a lelkesedés az elnök iránt, mint korábban” – nyilatkozta Newhouse.

(The Hill, thehill.com)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.