Európával szemben óvatosságot indokol a protekcionizmus is egyes nyugati országokban. „Növekszik a piacvédelem mind a kereskedelemben, mind a beruházásoknál egyes nyugati országokban. Más pénzügyi befektetőkhöz képest minket szigorúbban vizsgálnak a nemzetbiztonságra hivatkozva”, amikor a vagyonalap kínai cégekkel társul részesedések vásárlására – mondta az alap vezetője.
Elmagyarázta, hogy a kínai állami vagyonalap számára sokszor nehéz a döntés, mert az ázsiai tőkepiacok fejletlenek, úgyhogy megfelelő likviditást keresve Európa és az Egyesült Államok lenne a legjobb az értékpapír-befektetések számára, Nagy-Britannia pedig az infrastrukturális beruházások számára. Nagy-Britanniát „nyitottnak” nevezte, azonban úgy vélte, „kerülendők azok az országok, ahol nem látnak minket szívesen”, és Európa egészében akadályt jelent az adósságprobléma is.
„Európában egyetértés van, hogy kombinálni kell a költségvetések rendbetételét a gazdasági növekedéssel, csakhogy a valóságban ezek egymásnak ellentmondó célok, és Európában még nem igazán találták ki, hogyan lehetne előbbre lépni” – mondta Lou Csi-vej, és hozzátette: ezért a kínai vagyonalap „alulsúlyozza” az európai befektetéseket. „Ez valamelyest kifejezi bizalmatlanságunkat” – mondta. Az alulsúlyozás a befektetési szakzsargonban csekély, illetve csökkentendő arányt jelent. Az európai feldolgozóipar esetleg érdekli a kínai vagyonalapot, mert „hisszük, hogy Európa gazdasága egy napon magához tér”, de az európai bankszektor és az európai periféria államadóssága „ki van zárva” az érdeklődési körből – mondta a kínai állami vagyonalap vezetője.
