Legális szívás: nemsokára árulni és termeszteni is lehet a marihuánát

Mélyen belemártották a kést a drogellenes aktivisták és politikusok szívébe az amerikai választók. Egy népszavazás nyomán két államban heteken belül szabadon lehet szívni, termeszteni és árulni a marihuánát.

Habár november 6-án szinte az egész világnak egyetlen szavazásra összpontosult a figyelme, Amerikában nem csak arról döntöttek, ki üljön a Fehér Házban a következő négy évben. Colorado és Washington államban népszavazást tartottak a nem orvosi célra termesztett marihuána legalizálásáról. A szavazók többsége, úgy tűnik, fűpárti volt, így ezek után nincs akadálya annak, hogy megszülessen a világ egyik legliberálisabb drogszabályozása. A coloradói voksolók arra a javaslatra szavaztak igennel, hogy a 21 éven felüli amerikaiak 1 uncia 28 gramm kannabiszt szívhassanak, birtokolhassanak és termeszthessenek, illetve az állam szigorú felügyelete alatt árusíthassanak is.

A minden bizonnyal a – jórészt mexikói – drogkartellek kiszorítását célzó javaslattal Colorado állam ezzel gyakorlatilag áldását adta rá, hogy központi irányítás alatt működjenek marihuánaföldek, ahonnan ellenőrzött feldolgozóüzemekbe és végül boltokba kerülhet a kender pszichoaktív hatású kivonata. Balogh István, a külügyi intézet kutatója állítja: az Egyesült Államok szövetségi rendszerének éppen az az egyik lényege, hogy önállóan dönthessenek az olyan kérdésekben, mint a drogstratégia. Márpedig ha a coloradói kormányzó ellenjegyzi a törvénymódosítást, akár egy hónapon belül beindulhat a termesztés.

A drog piacának ilyen szintű liberalizálása több szempontból is érdekes: hat évvel ezelőtt Colorado többsége még nemmel szavazott ugyanebben a kérdésben, másfelől korábban maga az Egyesült Államok is igen szigorúnak bizonyult a fű fogyasztásával szemben. Massachusettsben és Montanában például a mostani szavazáskor csak a marihuána orvosi célú használatára bólintott rá a többség.

Az Eurobarométer tavalyi felmérése szerint a 15–24 éves korosztályban a csehek vezetnek marihuánafogyasztásban. Az ottani fiatalok majd negyede szívott füves cigit az előző évben, a második helyen a spanyolok, a harmadikon a franciák állnak. A magyar megkérdezetteknek mindössze három százaléka nyilatkozott úgy, hogy fogyasztott marihuánát tavaly.

Zéró tolerancia érvényesül ugyanakkor Görögországban, Cipruson és Spanyolországban is. Az egyetlen európai kakukktojás Hollandia, ahol az arra kijelölt helyeken szabadon lehet vásárolni és fogyasztani a kannabiszt (Csehországban csak a birtoklás legális). Dél-Amerikában akár tíz évig tartó börtönt is kaphat, aki árul vagy fogyaszt, míg Thaiföldön, Indonéziában vagy Malajziában halál jár már a birtoklásért is.

„Egészségükre, úgy kell nekik!” – gratulált némi malíciával a hangjában a liberális coloradóiaknak Zacher Gábor. A neves toxikológus mindazonáltal úgy véli, ettől még nem lesz sem több, sem kevesebb marihuánafogyasztó. Az amerikai és magyar viszonyokat összehasonlítva a szakember alapvető különbségekre hívta fel a figyelmet. „Nézzük csak meg, a tengerentúlon mióta jelent beszédtémát a spangli és mióta Magyarországon. Amíg ott a nyugdíjasok is szívnak füves cigit, addig nálunk nagyjából a rendszerváltást követően jelent meg a marihuána komolyabb mennyiségben. A liberálisok persze kárognak, csak azt nem veszik számításba, milyen komoly egészségügyi károkat, IQ-csökkenést, egyebeket okoz a fogyasztás.” Kiemelte: egyértelműen kimutathatók a nem orvosi célra használt kender kártékony hatásai, így az mindenképpen veszélyes tudatmódosító szernek minősül.

Zacher Gábor 150-180 ezerre becsülte azok számát, akik marihuánás cigarettára gyújtanak egy-egy hétvégén Magyarországon, de rögzítette: nem a 17 éves fogyasztóval van az igazi probléma, hanem az egyre terebélyesedő terjesztői hálózattal. „Remélem, és szerencsére úgy látom, hogy a jelenlegi politikai irány nem toleráns a különböző tudatmódosító szerekkel szemben, így most azt tudom mondani, Magyarország egyhamar nem fog példát venni Coloradóról.”

A törvényi szabályozás a toxikológust igazolja: a jövőre életbe lépő, új magyar Btk. rendelkezései szerint a kábítószerek fogyasztásáért és a birtoklásért is kétéves börtönbüntetés szabható ki, míg a dizájnerdrogok (kábítószernek nem minősülő pszichoaktív szerek) forgalmazásáért hároméves szabadságvesztés jár. A törvény betűje alól csak az kaphat felmentést, aki vállalja, hogy részt vesz a féléves elvonó kezelésen.