Sorsdöntő választás előtt áll vasárnap Katalónia, mivel a kormánypárt sikere esetén népszavazást írna ki a tartomány függetlenségéről. Arthur Más, az autonóm közösség miniszterelnöke már hosszú ideje harcban áll Madriddal, és a mostani választást is azért írta ki, mert nehezményezte, hogy a tartomány többet fizet be a közös kasszába, mint amennyit kivesz belőle. Más legfőbb célja, hogy a mostani választást összekösse a függetlenségi népszavazással, azonban azt az 1976-os spanyol alkotmány tiltja.
Az idei katalán nemzeti ünnepnapon, szeptember 11-én, amely napon a spanyol örökösödési háború Katalónia számára vesztes csatájára emlékeznek, korábban nem látott tömeg vonult utcára: több százezren demonstráltak a régió Spanyolországból való kiválásáért „Katalónia: egy új európai állam” szlogent skandálva. Az erős szándék mögött elsősorban a Spanyolországot 2007 óta sújtó gazdasági válság és az általa fűtött lakossági elégedetlenség, másodsorban pedig a katalán identitás megőrzésének igénye áll.
Nem lesz abszolút többség
Tovább táplálta a lakosság haragját, hogy Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök kategorikusan visszautasította a Más által kezdeményezett párbeszédet arról, hogy Katalónia Baszkföld mintájára csökkenthesse az ország központi költségvetéséhez való hozzájárulás mértékét. Madrid ellenállása és a szeptember 11-ei tömegdemonstráció láttán a katalán kormányfő végül arra jutott: novemberre előre hozza a regionális parlamenti választásokat, és győzelme esetén négy éven belül kiírja az autonóm közösség függetlenségéről döntő népszavazást.
Az El País című napilap legutóbbi felmérése szerint a jelenleg 22,6 százalékos munkanélküliséggel küzdő északkelet-spanyolországi régió lakóinak fele egyetért azzal, hogy ki kell válni az országból, igaz abban az esetben, ha a lépés az európai uniós tagság elvesztésével járna, csak 37 százalék támogatná. A függetlenség kiharcolását zászlajára tűző, Más vezette jobboldali Konvergencia és Unió Párt (CiU) biztos befutónak számít a vasárnapi megméretésen. Az előrejelzések szerint a Más-féle formációnak azonban 62 mandátumnál nem jut majd több, azaz nem tud abszolút többséget szerezni a 135 fős nemzetgyűlésben.