Szergej Karakajev vezérezredes a haderőnem létrehozásának 53. évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatóján – az orosz hadászati rakétaerők fejlesztésének számos más vonatkozása mellett – elmondta, hogy az új, folyékony hajtóanyagú rakéta prototípusával már több tesztet is végrehajtottak, egyebek között idei utolsó, október 24-i rakétakísérleteik alkalmával, amelyek indítási pontja a Kapusztyin Jar-i rakétakísérleti bázis volt.
Tájékoztatóján a haderőparancsnok azt állította, hogy a már rendelkezésre álló technológiai lehetőségekkel élve, minimális költséggel és viszonylag gyorsan, 2018–2020-ra hadrendbe állítható lesz az új rakétarendszer. Annak típusát azonban az orosz állami hírügynökség jelentése szerint egyszer sem nevezte meg.
„Elkerülhetetlen válaszlépés”
Karakajev azt hangoztatta, hogy miután az Egyesült Államok 2002-ben felmondta a rakétavédelmi rakétarendszerek korlátozását szolgáló, 1972-es szovjet–amerikai ABM-szerződést, és évről évre bővülő globális rakétavédelmi rendszerének európai elemei moszkvai nézet szerint egyértelműen Oroszország ellen irányulnak, elkerülhetetlenné vált, hogy Moszkva megtalálja a lehetséges válaszlépéseket.
Ennek egyik útja – mondta – olyan, új rakétarendszerek létrehozása, amelyek képesek megbízhatóan leküzdeni a belátható jövőben kiépülő rakétavédelmi rendszereket, megakadályozva ezzel az orosz hadászati rakétaerők leértékelődését és a hadászati egyensúly felborulását.
Szavai szerint erre irányulnak a Topol-M és a Jarsz rakétarendszereken végzett jelenlegi fejlesztéseik is. Ha azonban az Egyesült Államok csapásmérő rakétavédelmi eszközöket telepítene a világűrbe, „a szilárd hajtóanyagú interkontinentális ballisztikus rakéták képességei már valószínűleg nem lesznek elegendők” – mondta, azt állítva, hogy az Egyesült Államokban nagy erőkkel folynak az ilyen irányú kutatások.
NATO-rakéták Törökországban
A The New York Times című lap beszámolója szerint a NATO összesen hat Patriot típusú légvédelmi rakétaüteget küld Törökországba – kettőt az Egyesült Államokból, kettőt Németországból és kettőt Hollandiából. Mind a hat üteg NATO-parancsnokság alatt áll majd, s a tervek szerint január végére válnak bevethetőkké. Kiszolgálásukra összesen 1200 szakembert vezényelnek török területre. Ankara kérésére az észak-atlanti szövetség december 4-én járult hozzá, hogy a szíriai hadsereg rakétáinak elfogására alkalmas Patriot légvédelmi ütegeket telepítsenek Törökországba. Leon Panetta amerikai védelmi miniszter aláírta a Patriot rakéták és velük mintegy négyszáz amerikai katona Törökországba telepítéséről szóló parancsokat.
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár december elején arról igyekezett meggyőzni Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, hogy a Patriot rakétavédelmi rendszer tervezett törökországi telepítése kizárólag védelmi célokat szolgál, és nem irányul sem szíriai repüléstilalmi övezet kijelölésére vagy bármilyen, Szíria elleni támadó művelet támogatására.
