„Óvatosnak kell lennem azzal kapcsolatban, hogy kanadai katonák százait küldjük Mali földjére, ahogy azt egyesek szorgalmazzák” – jelentette ki Baird a kanadai képviselőház külügyi bizottságának meghallgatásán, miközben az Európai Unió éppen a napokban telepít 450 katonát, köztük 200 kiképzőt az afrikai országba.
Kételyek
Ami Maliban zajlik, „az valójában kibontakozóban lévő lázadás [ ], ahogy azt Irakban és Afganisztánban már láttuk” – figyelmeztetett a kanadai diplomácia vezetője. Hozzátette, hogy kételyei vannak azzal kapcsolatban is, hogy a bamakói kormány végül jóváhagyja-e az ENSZ békefenntartó missziójának beindítását Maliban, amit Franciaország múlt héten kezdeményezett.
A külügyminiszter hozzátette, hogy nem szívesen bocsátana kanadai alakulatot annak a mali hadseregnek a rendelkezésére, amely nemrég államcsínyt hajtott végre, megdöntve egy demokratikusan megválasztott kormányt.
Kihasználták a belpolitikai válságot
A demokráciájának állapotáért korábban gyakran dicsért Maliban tavaly március 22-én katonai puccsot hajtott végre a hadsereg egy része. Az ennek nyomán kialakult belpolitikai válságot kihasználva iszlamista fegyveresek és tuareg harcosok hatalmukba kerítették az ország északi részét.
Franciaország idén január 11-én katonai beavatkozást kezdett Maliban, hogy segítsen visszafoglalni az északi országrész városait. Az első hetek egyértelmű harci sikerei után azonban az utóbbi napokban több helyütt visszamerészkedtek a városokba az iszlamisták, és merényleteket követtek el.
Február 8-án megkezdte kivonulását a francia katonaság a Mali északi felében lévő Timbuktuból, miután rendet teremtett a kereskedővárosban. Több száz iszlamista halt meg január 11. óta Maliban a Konna és Gao városokat ért francia légicsapásokban, illetve a szárazföldi frontharcokban – közölte korábban a francia védelmi minisztérium.
