Ha lehetne tudni az anyagát, lehetne pontosan tudni a méretét is annak a meteornak, amely Cseljabinszkban csapódott a Földbe péntek hajnalban, a mérete azonban így sem lehet nagyobb 10 méternél – fogalmazott az MNO megkeresésére Kiss László csillagász, aki felhívta a figyelmet, hogy az anyagi károkat nem a meteor okozza ilyenkor, hanem az általa keltett hanghullámok, voltaképpen egy hangrobbanás játszódik le. Lehet egyébként, hogy a becsapódott darab igen kicsi méretű, ez esetben vas–nikkel lehet az anyaga.
Kiss azt mondta, a Föld mellett később elhaladó 2012 DA 14-es 45 méteres égitest ennél sokkal nagyobb pusztítást okozhatna, ha keresztezné a Föld útját. Figyelmeztetett arra is: tévedés, hogy ezek a jelenségek mostanában szaporodtak el, pusztán arról van szó, hogy a hasonló jelenségek feltérképezettsége lett alaposabb. Kérdésre válaszolva elmondta, évente van egy-egy hasonló becsapódás, legutóbb Szudán fölött látott néhány esztendeje egy belga pilóta ilyet, de azt is csak pár ezer kilométerről.
Hogy Magyarországra esnie egy ilyen objektumnak mik az esélyei, a fiatal tudós azt mondta, a Föld felszíne 500 millió négyzetkilométer, ebből Magyarországé 100 ezer, és évente körülbelül egy ilyen becsapódás van, tehát nagyon-nagyon csekély.
A feltérképezettség – mint rámutat – mindazonáltal utólagos, a csillagászok feladata lenne tehát, hogy legalább az 5-10 méteres meteorok becsapódását előre jelezzék. – Ha például a velencei Szent Márk téren történik a becsapódás, nem csupán 500 sérültről és anyagi kárról szólnának a hírek.
Összegezve elmondta: iránya alapján egy „random kődarab” keresztezte bolygónk útját, hisz a Föld is „egy nagy űrhajó, amely másodpercenként 30 kilométert tesz meg”.
A robbanás által keltett lökéshullám jelentős – az első becslések szerint egymilliárd rubel (hétmilliárd forint) – anyagi kárral járt Cseljabinszkban és környékén. Szintén becslések szerint több mint háromezer többlakásos épületben törtek ki az ablakok, miközben Cseljabinszkban éjszakánként mínusz 20 fokos fagyokat is mérnek. A körülbelül 1200 ember sebesülését zömmel üvegszilánkok okozták.
A jekatyerinburgi csillagvizsgáló közlése szerint a Cseljabinszki és a Szverdlovszki terület (megye), valamint Baskírföld és a Volga folyó középső és alsó szakaszánál elterülő vidék fölött haladt át a meteorit közép-európai idő szerint hajnali 3 és 4 óra között.
Az orosz tudományos akadémia szakemberei szerint a meteorit tömege körülbelül tíz tonna volt, hiperszonikus, óránként 54 ezer kilométeres sebességgel hatolt be a légkörbe, és 30-50 kilométeres magasságban robbant szét.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma 20 ezer emberét mozgósította a meteoritrobbanás következményeinek felszámolására és a becsapódás helyének vagy helyeinek megállapítására.
