„Öljük meg őket, mielőtt ők ölnek meg minket”

Halállisták, titkos ítéletek, zsarnoki erők, távolodás a demokráciától. A kínzások körüli botrány után ismét a terror elleni háború morális kérdéseivel birkózik az Egyesült Államok.

Kovács N. László
2013. 02. 10. 14:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Amikor a drónok felszállnak, gyerekek halnak meg” – ilyen és ehhez hasonló táblákat tartó tüntetőket lehetett látni a teremben, ahol John Brennan jövendőbeli CIA-elnök kongresszusi meghallgatása folyt. Ahogy Barack Obama terrorellenes főtanácsadója elkezdte beszédét, a demonstrálók kiabálni kezdtek, többek közt a sokszor elhallgatott, kérdéses jogállású, de évek óta folyó drónháború alkotmányosságát kérdőjelezték meg. A bizottság elnöke végül kénytelen volt kivezettetni őket, hogy csend legyen a teremben. A robotrepülős hadviselés körüli felháborodást azonban nem lehet ilyen könnyen elhallgattatni.

Megdöbbentő titkolózás

A hét elején nyilvánosságra került titkos dokumentum óta ismert, az amerikai kormány egy „jól informált, magas rangú tagja” bíróság és tárgyalás nélkül is kimondhatja a halálos ítéletet saját állampolgárára, amennyiben az „veszélyt jelenthet az Egyesült Államokra nézve” – mindezt a nyilvánosság tudta nélkül. A meghallgatást vezető képviselők főként ezen szeretnének változtatni. Dianne Feinstein szenátor megfeddte Brennant, amiért a kormány és a titkos ügynökségek még a törvényhozók elől is titkolják a program részleteit. A kérdéses iratot ugyan már megkapták a képviselők, de további nyolc dokumentumot azóta is hiába kérnek – a bizottság még azt sem tudta elérni, hogy a kormány közölje azon országok listáját, ahol az USA drónokat vetett be a múltban. „Elég volt a titkolózásból” – jelentette ki Feinstein.

Bíróság döntene életről-halálról

„El kell ismernünk, ha tévedésből civilekkel végzünk, több átláthatóságot kell mutatnunk – reagált Brennan. – Ugyanakkor természetesen a biztonsági kérdéseket sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A titkolózásra szükség van.” A másik komoly probléma a szenátorok szerint az, hogy a végrehajtó hatalom most egyszerre bíró, esküdt és ítélet-végrehajtó – a hatalmi ágak nem válnak szét, a fékek és ellensúlyok rendszere megbomlik. Feinstein ezért speciális bíróságot hozna létre és rendelne a robotrepülő-program fölé, ennek engedélye kellene a terrorizmussal gyanúsított amerikai állampolgárok „kilövéséhez”, valamilyen törvényes keretet adva a programnak. „Washingtonnak észre kell vennie, hogy ami jelenleg folyik, annak egyre kétesebbek a jogi alapjai” – fogalmazott Robert Chesney, a Texasi Egyetem jogászprofesszora.

Zsigerből gyűlölik őket

Az újonnan kialakult vitában egyesek azt is megkérdőjelezték, elérik-e a kívánt hatást a dróntámadások. Nem kisebb személy szólalt fel a program ellen, mint Stanely McChrystal tábornok, az afganisztáni csapatok egykori parancsnoka. „Ezek az akciók jóval nagyobb gyűlöletet keltenek Amerika iránt a világban, mint ahogy azt itthon a legtöbben hiszik – fogalmazott a katona. – Pakisztánban rengetegen zsigerből gyűlölik a drónokat, még olyanok is, akik sose láttak egyet sem. Felelősebben kell használnunk őket.” Az emberek 70 százaléka támogatja a programot, hiszen olcsóbb, biztonságosabb és „tisztább”, mint a tényleges háború – legalábbis a legtöbben így gondolják. „Lehetséges, hogy több ellenséget kreálunk, mint amennyit megölünk? Ezt kellene a kongresszusnak kivizsgálnia” – foglalja össze a kételyeket a Los Angeles Times.

Veszélyben a demokrácia?

A jogi vitáknál is fontosabb azonban, hogy a titkos dokumentum a több mint tíz éve folyó terrorellenes harc erkölcsi szürke zónáira is újra ráirányította a figyelmet. David Cole alkotmányjogász szerint a kormányzat nagyon csúszós ösvényen indult el – olyanon, ami távolodik a demokráciától. „Megengedhetetlen, hogy az elnök egyszerűen kijelöl egy állampolgárt a halálra, felteszi a halállistára, aztán megöleti a katonasággal vagy a CIA-vel – és aztán még csak el sem ismeri a tettet. Hogy beszélhetünk szabadságról, amikor a kormányunk bármikor megölhet minket, ráadásul titokban?” – írja Cole a The Washington Post hasábjain. „Nem hisszük, hogy a kormánynak joga van ezekhez a gyilkosságokhoz, melyek távol mindenféle harctértől, felügyelet és felülvizsgálat nélkül történnek” – írja a The New York Times szerkesztőségi cikke.

Obama, a király

A liberális irányultságú lapok tehát nagyot csalódtak Obamában, de a konzervatív oldal sem sokkal elégedettebb. „Az Obama-féle demokraták megdöbbentő álszentsége üvölt ránk a titkos dokumentum lapjairól – írja a National Review. – Eric Holder a Bush-évek alatt felháborodottan követelte, hogy szüntessék meg az amerikai állampolgárok jogtalan elfogását és bebörtönzését. Igazságügy-miniszterként azonban, mint kiderült, már nincs baja a jogtalan gyilkosságokkal sem”. Andrew Napolitano Obama sokat emlegetett diktátori hajlamait látja a drónprogram mögött. „Az elnök egyszerűen félredobja a mindenkinek kijáró alkotmányos védelmet, és elrendeli a gyilkosságokat. Ezt a jogot máshol csak zsarnokok és királyok birtokolják. Amerikában háborúkat vívtunk, hogy megszabaduljunk tőle – és most Obama elnöksége alatt visszatért” – fogalmaz az egykori bíró a Fox News hasábjain.

Van, aki szerint azonban azok az álszentek, akik a kormány álláspontját támadják. „A szabály szerintem egyszerű: öljük meg őket, mielőtt ők ölnek meg minket. Minden amerikai, aki együttműködik az al-Kaidával, jobb holtan, mint élve” – írja Erick Erickson, a Fox News publicistája, majd hozzáteszi, az Obama-kormányra „Richard Nixon és Dick Cheney is büszke lenne”. Nem a legkedvesebb bók egy liberális elnöknek.

(Nytimes.com, Washingtonpost.com, Latimes.com, Foxnews.com, Nationalreview.com, Slate.com)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.