Obama megismételte szerda esti jeruzsálemi gondolatát, hogy „nehéz ügy” a palesztin–izraeli viszály rendezése, de Amerika „mélyen elkötelezett” az önálló, területileg egységes és életképes palesztin állam iránt. Abbász is síkraszállt a kétállami megoldás mellett, s közölte, hogy a palesztinok készek megvalósítani vállalásaikat és kötelezettségeiket. A palesztin elnök hangsúlyozta a függetlenséghez, szabadsághoz és békéhez való jogukat, az 1967-es határvonalakkal, Jeruzsálem fővárossal megszülető állam igényét. „A békét nem erőszakkal, megszállással, telepekkel, letartóztatásokkal és a menekültek jogainak megtagadásával lehet elérni” – tette hozzá.
Obama közel-keleti látogatásának második napján Rámalláhban Abbász elnökkel és Szalám Fajjád miniszterelnökkel tárgyalt, majd palesztin fiatalokkal találkozott egy ifjúsági központban.
Rámalláhban az izraeli Tízes Csatorna tévé szerint a látogatás idejére, csütörtökre egy sem maradt a két napja kifüggesztett, Obamát ábrázoló óriásposzterekből. Az egyiket egy tüntetés alkalmával az úttestre helyezték, majd sorra vonultak el rajta, vagyis Obama arcán az autók – rövid hezitálás után a Palesztin Hatóság egyik biztonságiakat szállító hivatalos járműve is.
Egy másik, Obamát üdvözlő posztert összefirkáltak, majd cipőkkel dobáltak, ami a muzulmán jelrendszerben a lehető legnagyobb tiszteletlenség jele. Az Obama-plakátokat megbecstelenítő képsorokat az amerikai diplomácia képviselői is látták, ami nagyban magyarázza a rámalláhi köszöntések hűvösségét. A himnuszok után üdvözlőbeszédek nélkül vonultak tárgyalni az elnökök.
A megbeszélések közben az elnöki hivatal falain kívül Obama-ellenes tüntetések zajlottak. A két-háromszáz főnyi dühös és csalódott tömeg azt kiabálta: „Nem akarunk semmilyen békés megoldást, csakis golyókat és rakétákat”, „Menj haza, ördög, nem akarunk amerikaiakat itt látni”.
Jeruzsálemben központi kérdéssé vált, hogy Abbász elnök elítéli-e a reggeli, Dél-Izrael elleni rakétatámadást. A miniszterelnök a sajtótájékoztatón megbélyegezte a Gázai övezetből indult akciót.
Az amerikai elnök a rámalláhi tárgyalások előtt megtekintette az Izraeli Múzeumban a holt-tengeri tekercseket, s ezzel a diplomácia nyelvén megerősítette a reptéri beszédében már hangsúlyozott zsidó történeti–területi folytonosságot, Izrael egyik legfontosabb legitimációs alapját.
Később a helyi informatikai szektor néhány úttörő vállalkozásával ismerkedett. A bemutatóról helikopter szállította a Jeruzsálemtől hat kilométerre lévő Rámalláhba. A palesztin vezetőkkel folytatott megbeszélések után Obama programjában rövid találkozó szerepel Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, majd a Kongresszusi Központban izraeli diákok előtt mond beszédet.
Az is fontos, hová nem megy el Obama: nem látogatja meg például a Siratófalat. Egyrészt 2008-ban kínos incidens érte ott, amikor távozása után kivették a kövek közül és nyilvánosságra hozták személyes kívánságait, másrészt diplomáciai bonyodalmat okozna, ha elnökként az izraeliek kíséretében látogatna el az 1967-ig Jordánia kezén lévő területre, amelyre mind Izrael, mind a palesztinok igényt tartanak.
Elődei, Clinton és Bush a Kneszetben szólaltak fel, Obama látogatásán ez elmarad. Ebben szerepet játszhat Móse Feiglinnek, a Likud egyik keményvonalas képviselőjének fenyegetése, hogy tüntetőleg kivonul és kiabál majd az ülésteremben, ha Obama az Izrael javára kémkedő, életfogytiglanra ítélt és már 28 éve börtönben lévő amerikai zsidó kém, Jonathan Pollard nélkül érkezik Jeruzsálembe.
Az amerikai elnök csütörtökön megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét Izrael megvédelmezésére, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az arab–izraeli vitában kompromisszumra van szükség a béke érdekében. Barack Obama a jeruzsálemi kongresszusi központban diákok ezrei előtt tartott beszédében kijelentette, Izraelnek fel kell ismernie, hogy kompromisszumra van szükség a zsidó állam békéjének biztosításához és biztonságának garantálásához.
Obama terrorszervezetnek nevezte a libanoni síita Hezbollahot, majd kifejtette, hogy az iráni atomfegyverkezés az egész világot veszélyezteti. Megígérte, hogy minden eszközzel megakadályozza az iszlám köztársaság atomfegyverhez jutását. Hangsúlyozta: az Egyesült Államok Izrael legjobb barátja és legfontosabb szövetségese, s Washington sohasem kötne kompromisszumot az Izrael védelme érdekében vállalt kötelezettségeiben, beleértve az olyan fenyegetéseket, mint amilyet Irán és annak atomprogramja jelent.
Szíria ügyében is állást foglalt, mint mondta: „Nem tűrjük a vegyi fegyverek átadását a terroristáknak, Aszadnak mennie kell, hogy Szíria jövője elkezdődhessen. [ ] Izraelnek joga van az önvédelemre, a Hamásznak pedig el kell ismernie a zsidó államot” – visszhangozta az izraeli vezetés két fontos követelését.
A palesztin békefolyamatról szólva Obama elmondta, hogy szerinte az izraeli nép békét akar, és az ország válaszúton áll. „Csak a béke teremthet igazi biztonságot, nincs olyan fal vagy Vaskupola [izraeli rakétavédelmi rendszer], amely teljesen megvédhet az ellenségtől, csak a tárgyalás vezethet el a békéhez. Csak független, életképes Palesztinával lehetséges a zsidó és egyben demokratikus állam fennmaradása. El kell ismerni a palesztin nép önrendelkezési jogát, hogy a palesztin gyerekek is saját államukban nőhessenek fel – hangzott a beszéd nagy tapssal jutalmazott központi gondolata. – A béke szükséges és lehetséges, s ahogy a zsidók, a palesztinok is megérdemlik függetlenségüket.”
A beszéd kapcsán egyébként a legnagyobb gondot izraeli médiaértesülések szerint a jeruzsálemi Kongresszusi Központ biztosítása jelentette. Az izraeli egyetemekről meghívott több ezres diáksereg minden tagját ellenőrizték. A katonai rádió szerint alá kellett írniuk, hogy nem zavarják meg az előadást, de egy közbekiabálót mégis kivezettek a beszéd közepén.
A nap hátralevő részét Obama Simon Peresz államelnök rezidenciáján tölti. Újabb tárgyalás következik az izraeli államfővel és a kormányfővel, majd díszvacsorát adnak tiszteletére.
