„Nem akarok olajat önteni a tűzre, nem akarok erős szavakat használni, de meggyőződésem, hogy ebben az ügyben nem a felségárulásról van szó. Ez egy kísérlet politikai lejáratásomra” – jelentette ki Klaus keddi prágai sajtóértekezletén, amikor bemutatta a tavalyi, utolsó elnöki éve beszédeinek, előadásainak, cikkeinek kötetben most megjelent gyűjteményét. A köztársasági elnök azt mondta, szomorú, hová süllyedt a cseh politika középső vonala. Szavai szerint a szenátus alkotmánybírósági beadványa „kicsúcsosodása a cseh politika ezen mélyrepülésének”.
Mint ismert, felségárulással – államfő által elkövetett hazaárulással – vádolja Václav Klaust a cseh parlament felsőháza, a szenátus, s ennek kivizsgálására beadvánnyal fordul az alkotmánybírósághoz. Az erről szóló határozat elfogadását a 81 tagú felsőház rendkívüli, zárt ajtók mögötti ülésén március 4-én 38 szenátor támogatta, 30 ellene szavazott. A politikusok korábban hazaárulást emlegettek, de kiderült, hogy ez a fogalom az egyszerű polgárokra vonatkozik. Arra az esetre, ha az államfő az elkövető, a cseh jogszabályok szerint külön fogalom, a felségárulás vonatkozik. A Cseh Köztársaság történetében ez az első eset, hogy az államfőt hivatalosan felségárulással vádolják.
A döntés oka, hogy a felsőháznak nem tetszik az államfő rendkívül széles körű újévi közkegyelme, illetve hogy a mai napig nem írta alá a lisszaboni szerződés kiegészítését az európai mentőövről, illetve nem volt hajlandó időben kinevezni új alkotmánybírósági bírákat, amivel veszélyeztette a testület működését. A hatályos törvények szerint felségárulásnak az számít, ha a köztársasági elnök az ország szuverenitása, területi épsége, valamint demokratikus rendje ellenében cselekszik. Amennyiben a vádat az alkotmánybíróság megalapozottnak találja és elismeri, az államfő elveszíti tisztségét, valamint jogosultságát, hogy a tisztségre újra jelöltesse magát. Az elítélt államfő ezenkívül elveszíti jogosultságát fizetésére és minden járadékára is.
Václav Klaus második ötéves mandátuma március 7-én jár le.
