A moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (MGIMO) egyetemistái előtt mondott beszédében Hszi Csin-ping a nemzetközi stratégiai egyensúly „pontos és szilárd” garanciájának nevezte Oroszország és Kína szoros viszonyát, s e viszony további erősítését szorgalmazta.
Az új kínai vezető emellett óva intett a más nemzetek belügyeibe való külföldi beavatkozástól, csatlakozva Vlagyimir Putyin orosz elnök gyakorta hangoztatott figyelmeztetéséhez. „Tiszteletben kell tartanunk a világ minden országának jogát ahhoz, hogy önállóan válassza meg fejlődésének útját, s elleneznünk kell a más országok belügyeibe való beavatkozást” – mondta.
A ENSZ BT két, vétójoggal rendelkező állandó tagja gyakorta fog össze diplomáciai kérdésekben, hogy gyengítse az Egyesült Államok és NATO-beli szövetségeseinek befolyását, s a polgárháború sújtotta Szíria ügyében eddig három biztonsági tanácsi határozattervezet elfogadását akadályozta meg. Moszkva és Peking ellenezte azt a légi hadműveletet is, amellyel a NATO 2011-ben támogatta a líbiai felkelőket Moammer Kadhafi több évtizedes hatalmának megdöntésében.
Előzőleg, pénteken a kínai elnök és vendéglátója, Vlagyimir Putyin országaik „stratégiai partnerségét” hangsúlyozták. Mindezt azzal a megállapodással koronázták meg, amelynek keretében Oroszország földgázt szállít a súlyos energiahiányban szenvedő Kínának. A tárgyalások során több más gazdasági egyezmény is született.
Hszi Csin-ping – aki múlt heti beiktatása után Oroszországot választotta első külföldi államfői útjának célpontjául – szombaton Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnökkel is találkozott.
