Ashton úgy érzi, semmi nem változott, amióta ott járt

Csalódottságának adott hangot Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Szarajevóban.

NT
2013. 04. 18. 22:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Catherine Ashton különösen a kisebbségek helyzetét illetően nyilatkozott elégedetlenül. „Valóban nagyon csalódott vagyok amiatt, hogy Bosznia-Hercegovinában semmiféle előrelépés nem történt, amióta hat hónappal ezelőtt itt jártam Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszterrel” – mondta újságíróknak az uniós tisztségviselő, miután megbeszéléseket folytatott a háromtagú államelnökség tagjaival.

Nehezményezte, hogy az ország politikai erői nem teljesítették korábban vállalt kötelezettségeiket, ehelyett úgy tűnik – tette hozzá –, hogy saját pártérdekeikre összepontosították figyelmüket, illetve ki-ki csak a saját etnikai közössége szempontjait tartotta szem előtt.

Ashton elsősorban azt tartotta fontosnak, hogy az ország módosítsa alkotmányát, amelyet 2009-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága diszkriminatívnak minősített, például a roma és a zsidó közösséggel szemben. Ezzel a főképviselő arra utalt, hogy az említett bíróság 2009. december 22-én megállapította: diszkriminációs előírást tartalmaz a boszniai alkotmány, mert azokat, akik sem a szerb, sem a horvát, sem a muszlim közösséghez nem tartoznak, megfosztja a köztársasági elnöki vagy a felsőházi tagságért való indulás lehetőségétől.

Az elmarasztaló döntés elvben arra kötelezte Bosznia-Hercegovinát, hogy változtassa meg alkotmányát. Ez azonban nem történt meg, noha az EU az alaptörvény számos lényegi elemének megváltoztatását várja el az országtól európai integrációjának egyik alapfeltételeként.

A boszniai alkotmány a volt jugoszláv tagköztársaságban négy éven át dúlt háborút lezáró 1995-ös daytoni megállapodás nyomán született. Megfogalmazói azt az elvet tartották szem előtt, hogy a szerbek, a horvátok, valamint a muszlim bosnyákok számára olyan közös államot kell alkotni, amelyben ez a három népcsoport kölcsönösen elismeri egymást államalkotó tényezőként. Rajtuk kívül azonban további tizenhét elismert nemzetiség él az ország területén, nevezetesen albánok, montenegróiak, csehek, olaszok, zsidók, magyarok, macedónok, németek, lengyelek, cigányok, románok, oroszok, ruszinok, szlovákok, szlovének, törökök és ukránok.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.