Balog a magyar példát hozta fel a konferencián

Az európai uniós regionális fejlesztési forrásokból a kultúrára is költeni kellene – ezt szorgalmazta német és osztrák kollégájával együtt Balog Zoltán.

TK
2013. 04. 16. 20:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek elmondta: felszólalásában arról beszélt, milyen nagy szerepe van a kultúrának a társadalmi felzárkóztatásban és hogy mennyire fontos a kisebbségek, nemzetiségek kultúrájának megismertetése a többségi nemzettel.

A miniszter a magyar példát hozta fel érvelésének alátámasztására az Európa Tanács kulturális minisztereinek moszkvai tanácskozásán, hiszen a magyar iskolákban tavaly szeptember elsejétől tanítják a cigány történelmet és kultúrát. Mint mondta, ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy egyrészt a cigányság is megismerje saját kultúráját – hiszen ha valakinek nincs saját kultúrája, akkor szociálisan sem tud felzárkózni –, illetve a többségi nemzet is megismerje a cigányság kultúráját.

Balog Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyanez a problémájuk a nagy nyugati államoknak a bevándorló népcsoportokkal. Ezekben az országokban egyfajta kulturális elidegenedés zajlik, úgynevezett kulturális gettók jönnek létre. Ezért fontos az oktatás szerepe.

A miniszter elmondta, hogy német és osztrák kollégájával azt szorgalmazták, hogy az európai uniós forrásokból a regionális területfejlesztési programokra szánt pénzekből lehessen a kulturális projektekre is költeni.

A tárcavezető tájékoztatása szerint a moszkvai tanácskozáson vitát váltott ki Vlagyimir Megyinszkij orosz kulturális miniszter véleménye, hogy Európában megbukott az úgynevezett multikulturalizmus. A vendéglátó ország képviselője azt az álláspontot erősítette, amit Angela Merkel német kancellár mert kimondani először. A magyar politikus szerint az olyan típusú kultúrák, amelyekben nincs integráló erő, nagy nehézségekkel küzdenek Európában.

A multikulturalizmus ideológiája ugyanis a kontinens több országában azt eredményezte, hogy úgynevezett kulturális enklávék alakultak ki egymástól elszigetelve, és nem létezik közöttük olyan közvetítő erő, mint a többségi nemzet kultúrája. Második-harmadik generációban úgy nőnek fel bevándorló csoportok Németországban, hogy nem beszélik a német nyelvet – fogalmazott a tanácskozás legérdekesebb témáiról szólva a magyar miniszter.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.