Beidézték az IMF főigazgatóját

Beidézte Christine Lagarde-ot, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelenlegi főigazgatóját, volt francia gazdasági és pénzügyminisztert a francia köztársasági bíróság (CJR).

NT
2013. 04. 18. 19:42
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A miniszteri szintű politikusok ügyeivel foglalkozó bíróságnak egy képviselőkből és vizsgálóbírókból álló vizsgálóbizottsága május végén fogja meghallgatni Lagarde-ot egy üzletembernek, Bernard Tapie-nak 2008-ban nyújtott nagy összegű kártalanítás ügyében – közölte csütörtökön Yves Repiquet, az IMF-vezér párizsi ügyvédje. A Médiapart tényfeltáró internetes újság szerint a meghallgatásra május 23-án kerül sor.

Az ügyvéd megerősítette a portál azon állítását is, hogy a meghallgatás végén Lagarde ellen vagy vádat emelnek, vagy úgynevezett jogi képviselővel rendelkező tanú státusba helyezik. Ez a jogállás átmenetet jelent a gyanúsított és az egyszerű tanú státus között.

„Nincs semmi új a nap alatt” – így kommentálta Lagarde csütörtökön egy washingtoni sajtótájékoztatón az idézést. Hozzátette: „2011 óta tudom, hogy meg fog hallgatni a CJR vizsgálóbizottsága. Most megjelölték a dátumot. Boldog vagyok, hogy néhány napot Párizsban tölthetek majd, de ez semmit nem fog változtatni a jelenlegi munkámra fordított eltökéltségemen, figyelmemen és lelkesedésemen.”

Lagarde 2007-től az IMF élére történő 2011-es kinevezéséig volt francia gazdasági és pénzügyminiszter. Az ügy 2008-ban nagy belpolitikai vihart kavart, mivel Lagarde – az ügyészség gyanúja szerint – az állam megkárosításával részesítette előnyben Bernard Tapie üzletembert.

A szövevényes ügy a kilencvenes évekre nyúlik vissza: Tapie 1993–1994-ben adta el az Adidas sportszergyártó céget egy, az akkor még állami tulajdonú Crédit Lyonnais Bank által irányított állami vállalkozásnak. Az adásvétel a cég értéke miatt éveken át tartó pereskedésbe fordult a két fél között.

A gazdasági miniszter azonban 2007-ben saját hatáskörben úgy döntött, hogy nem hagyományos jogi úton, hanem a felek közti – úgynevezett magánbíróságon történő – megegyezéssel kell mielőbb lezárni az évek óta húzódó ügyet. Ennek értelmében az állam végül 2008-ban 285 millió euró kártérítést és mintegy százmillió euró kamatot fizetett Tapie-nak.

Az ügyészség és a CJR úgy véli, megalapozott annak a gyanúja, hogy Lagarde visszaélt hivatali hatalmával, amikor magáneljárásban akart közpénzekről dönteni. A hatalommal való visszaélés öt év szabadságvesztéssel és 75 ezer eurós pénzbüntetéssel sújtható.

Az ügy kapcsán egyébként márciusban házkutatást tartottak Lagarde párizsi otthonában. Az IMF-vezér akkor is jelezte, hogy nem követett el bűncselekményt, és kizárta annak a lehetőségét, hogy lemondjon jelenlegi posztjáról. Az IMF szóvivője akkor visszautasította, hogy egy folyamatban lévő bírósági ügyet kommentáljon. Ugyanakkor jelezte, hogy a szervezet végrehajtó bizottsága „tud az ügyről”, és továbbra is bízik abban, hogy a főigazgató képes a feladatait hatékonyan és megfelelően ellátni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.