William Hague brit külügyminiszter a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: az elmúlt hetekben nem történt kívülről megfigyelhető változás az észak-koreai társadalom életében, és a szárazföldi erők olyan jellegű átcsoportosítását sem lehet érzékelni, amilyenre egy „totális konfliktus” felkészülési időszakában számítani lehetne.
Hague szerint az utóbbi időszak fejleményei mögött az állhat, hogy az észak-koreai rezsim a társadalom „intenzív militarizálását” igyekszik igazolni az ország elleni külső fenyegetésről szóló egyre élesebb retorikával.
A brit külügyminiszter szerint ehhez hasonlót már sokszor lehetett tapasztalni önkényuralmi rezsimek részéről a történelem során. Észak-Korea olyan időszakban fejleszti rakétáit, amikor az ország lakosságát rendszeres és súlyos élelmiszerhiányok sújtják, „ennek igazolására pedig külső fenyegetésre van szükség, amelyre hivatkozni lehet” – mondta Hague a vasárnapi BBC-műsorban.
A miniszter szerint „óriási szakadék tátong” Észak-Korea katonai ambíciói és gazdasági realitásai között. „Az emberek két kezükkel művelik a földet, még egy traktorjuk sincs, vannak viszont közepes és nagy hatótávolságú rakéták mozgatására alkalmas gépezetek. (...) Ezen az úton haladva Észak-Korea végül egy barátok nélküli, nemzetközileg – még Kínától is – elszigetelt, csődben lévő országgá válik” – fogalmazott a brit külügyminiszter.
Hague szerint ugyanakkor megvan a veszélye annak, hogy a jelenlegi kiélezett helyzetben az észak-koreai rezsim „esetleg elszámítja magát”.
Ennek kockázataira a vasárnapi brit lapok is felhívják a figyelmet. A konzervatív The Sunday Times elemzése szerint előfordulhat például, hogy Phenjan korlátozottnak szánt szárazföldi vagy haditengerészeti műveletbe kezd, amely azonban „durva ellencsapáshoz” vezet az Egyesült Államok és Dél-Korea részéről.
A BBC műsorvezetőjének kérdésére, miszerint lehetséges-e, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai vezető „nem komplett”, William Hague kitérően csak annyit mondott: nem ismeri személyesen Kimet, és nem kíván találgatásokba bocsátkozni Kim Dzsong Un viselkedésének „pszichológiai” indítékairól. Megismételte ugyanakkor, hogy az önkényuralmi rezsimek – saját rövid távú túlélésük szempontjából „teljesen racionálisan” – gyakorta kreálnak a jelenlegi phenjani retorikához hasonló módon külső ellenségeket.
A Koreai-félszigeten kialakult helyzet miatt, valamint a félreértés és a téves helyzetfelmérés elkerülése végett a Pentagon úgy döntött, hogy elhalasztja a jövő hétre tervezett kísérletet a Minuteman 3. típusú ballisztikus rakétával – közölte az amerikai védelmi minisztérium egyik névtelenül nyilatkozó magas beosztású tisztségviselője.
„Ez a dolgok ésszerű, megfontolt és felelős menete” – mondta a Pentagon illetékese, aki szerint a kísérletet feltehetőleg a jövő hónapban hajtják végre. Hozzátette, hogy a tesztnek semmi köze nincs Észak-Koreához, de az Egyesült Államok annak még a látszatát is el akarja kerülni, hogy súlyosbítani akarná a Phenjannal kapcsolatos válságot, viszont továbbra is kész arra, hogy megtoroljon bármilyen, onnan érkező támadást, egyúttal pedig ragaszkodik ahhoz, hogy arzenálja megbízhatósága érdekében tesztelje interkontinentális ballisztikus rakétáit.
A Minuteman 3. interkontinentális rakéta tesztjét az eredeti tervek szerint a jövő héten hajtották volna végre a kaliforniai Vandenberg légitámaszpontról. Az Egyesült Államok szokatlan óvatossága Phenjan közelmúltbeli harcias retorikájával magyarázható. Észak-Korea a minap atomtámadással fenyegette meg az Egyesült Államok csendes-óceáni támaszpontjait, illetve olyan hírek érkeztek a 30 éves Kim Dzsong Un vezette sztálinista országból, hogy hadserege két közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát telepített a keleti partvidékre. A Fehér Ház a minap közölte, nem lepődne meg azon, ha Észak-Korea újabb rakétakísérletet hajtana végre.
A rakétakísérlet elhalasztásával párhuzamosan Szöul kezdeményezésére elhalasztották a vezérkari főnökök április 16-ára tervezett találkozóját. Martin Dempsey, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke és dél-koreai kollégája, Dzsung Szung Dzso Washingtonban találkozott volna. A Yonhap hírügynökség úgy tudja, Dél-Korea attól tartott, hogy a vezérkari főnök távolléte alkalmat adna valamilyen provokációra Phenjan részéről.
Kína aktív részt vállal a térség és a világ biztonságának a szavatolásából – jelentette ki az ázsiai ország államfője a dél-kínai Hajnan szigetén vasárnap kezdődött Boao fórum éves konferenciájának megnyitó előadásában. „Senkinek nincs joga önző haszonvágy miatt káoszba sodorni Ázsiát, sőt az egész világot” – jelentette ki Hszi Csin-ping. Minden országnak hozzá kell járulnia a béke fenntartásához és megerősítéséhez – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a vitákat párbeszéd útján kell megoldani.
Kína megvédi állampolgárainak és üzleti érdekeltségeinek törvényes jogait a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban (KNDK) – hangoztatta a külügyminisztérium szóvivője Pekingben vasárnap. A kínai nagykövetség Phenjanban még mindig a szokott módon működik – tájékoztatott közleményében Hung Lej az után, hogy Észak-Korea pénteken bejelentette, egy konfliktus esetén nem tudja az egyes országok és a nemzetközi szervezetek külképviseleteinek biztonságát szavatolni.
A szóvivő Kína komoly aggodalmát fejezte ki a Koreai-félszigeten növekvő feszültség miatt, és hivatalosan arra kérte a KNDK-t, hogy a nemzetközi törvények és a diplomáciai kapcsolatokra vonatkozó bécsi konvenció alapján biztosítsa diplomatáinak és a nagykövetség dolgozóinak védelmét.
A Koreai-félszigeten azt követően éleződött ki a helyzet, hogy Észak-Korea február 12-én végrehajtotta sorrendben harmadik kísérleti atomrobbantását tiltakozásul Szöul és Washington hadgyakorlatai miatt – áll a Hszinhua hírügynökség jelentésében. Az elmúlt hét végén Phenjan bejelentette a hadiállapotot Dél-Koreával, majd azzal fenyegetett, hogy önvédelemből nukleáris megelőző csapást mér amerikai célpontokra. A kínai külügyminiszter a hét végén nyugalomra és visszafogottságra intette az érintett feleket, és párbeszédre szólított fel.
