Az ICC honlapján szerdán közzétett, mintegy százoldalas beadványban a líbiai kormányt képviselő ügyvédek a törvényszéket létrehozó római statútumra hivatkoznak. Ismertetik: a líbiai hatóságok is nyomozást folytatnak a líbiai hírszerzést a Kadhafi-érában irányító asz-Szenusszi ellen annak érdekében, hogy fény derüljön arra, terheli-e büntetőjogi felelősség líbiai civilek meggyilkolásáért és üldözéséért a Kadhafi-rendszerben, ami a mostani tripoli vezetés megítélése szerint emberiesség elleni bűn.
A jogászok arra is kitérnek, hogy az észak-afrikai ország jelenlegi vezetése a jogállamiság elvein alapuló, „új és demokratikus” Líbia megteremtésén dolgozik, valamint „képes és hajlandó” igazságot szolgáltatni Abdullah asz-Szenusszi ügyében. Az ügyvédek úgy érvelnek, hogy a líbiai büntetőeljárás elsőbbséget élvez az ICC-tárgyalással szemben, mert a nemzetközi törvényszék statútuma a „komplementaritás elvére” épül, amely szerint a tagállami ítélkezés elsőbbséget élvez a nemzetközi igazságszolgáltatásban. Éppen ezért a líbiai kormány jogi képviselői azt kérik az ICC-től, hogy asz-Szenusszi ügyét utasítsa el.
Abdullah asz-Szenusszi Moammer Kadhafi 2011-ben megbuktatott és meggyilkolt líbiai vezető sógora volt, az ezredes uralmának évtizedei alatt a katonai, a belföldi és a külföldi titkos szolgálatot is irányította. A líbiai hatóságok szerint a többi között azért a vérengzésért is felelősségre vonható, amelyben több mint 1200 fogvatartottat gyilkoltak meg az Abu Szalim börtönben 1996-ban. Kadhafi megbuktatása után asz-Szanusszi elhagyta Líbiát, Mauritániában fogták el. Nouakchott pedig tavaly ősszel adta ki Tripolinak. Ügyvédei azt szeretnék, ha Hágában állna bíróság elé, mert úgy vélik, Líbiában nem lenne része tisztességes eljárásban.
