Aszo elmondta: a jegybank és a kormány januári – egyebek mellett 2 százalékos inflációs célt meghatározó – közös nyilatkozatának értelmében a kabinetnek minél előbb fiskális rekonstrukciós tervet kell letennie az asztalra, és fent kell tartani a jegybank függetlenségét – jelentette az NHK japán televízió. Ezzel párhuzamosan Amari Akira gazdasági reformokért felelős miniszter arról beszélt, hogy a kormánynak még a júliusi felsőházi választás előtt közzé kell tennie növekedési stratégiáját, amelynek az államháztartási helyzettel kapcsolatos kételyekre is választ kell adnia.
A BoJ csütörtöki, elemzők által radikálisnak nevezett döntése értelmében egyebek mellett évi 50 ezer milliárd jen értékben fog hosszú, akár 40 éves lejáratú állampapírokat vásárolni. Ezzel a jegybank az újonnan kibocsátott állampapírok nagyjából 70 százalékát fogja felvásárolni. A BoJ kötvényállománya két éven belül a duplájára fog nőni, míg az általa birtokolt papírok átlagos lejárata 3-ról 7 évre növekszik majd. A jegybank időlegesen feladta azt a szabályt is, amely a forgalomban lévő készpénz mennyiségéhez kötötte állampapír-állományának mértékét.
Egyes elemzők szerint az inflációs cél elérése, valamint a gazdaság felpörgetése érdekében tett jegybanki lépések tovább ronthatják a szigetország jelenleg is csapnivaló fiskális fegyelmét. A probléma mértékét jelzi, hogy a GDP-je kétszeresét meghaladó adóssággal rendelkező Japán hitelfelvétele az elmúlt három évben meghaladta az állami adóbevételek mértékét. Aszo pénteken azt is elmondta, hogy a jegybank lépései ellenére továbbra is nehéz lesz két éven belül elérni a 2 százalékos inflációs célt. A pénzügyminiszter szerint a japán gazdaság fő baja a kereslet és a hitelezés gyenge szintje, amire nem adnak gyors gyógyírt a BoJ csütörtöki lépései.
Kuroda Haruhiko jegybankelnök azt tervezi, hogy a jelenleginél agresszívabb monetáris politikát fog folytatni, viszont egyes közgazdászok figyelmeztettek, hogy erre már csak korlátozott lehetősége van az alapkamatot évek óta a 0 és 0,1 százalék között tartó intézménynek. A lehetséges további lépések között az államkötvények, illetve a vállalati papírok felvásárlásának növelése merülhet fel japán elemzők szerint.