Kim Dzsong Un mindezt abban a beszédben jelentette ki, amely vasárnap hangzott el Phenjanban a Koreai Munkapárt központi bizottságának ülésén. A teljes beszédet kedden reggel ismertette a KCNA hivatalos hírügynökség. Az észak-koreai vezető – aki a hadsereg főparancsnoka is – azt hangoztatta, hogy az ország nukleáris ereje a háborúval szembeni megbízható elrettentés eszköze és biztosítékot jelent Észak-Korea szuverenitásának megvédésére. A Reuters hírügynökség úgy értékelte, hogy Kim Dzsong Un beszéde a gazdasági fejlődés irányába történő elmozdulást jelezte. A kommunista ország vezetője azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy Észak-Koreát fegyverkezési versenyre igyekszik kényszeríteni. Ennek célja pedig az, hogy akadályozza az ország gazdasági helyzetének javítását.
Kína sajnálatát fejezte ki, amiért Észak-Korea újra meg akarja nyitni nukleáris létesítményeit. Hung Lej külügyi szóvivő a 2007-ben bezárt jongbjoni komplexum újbóli beindításával kapcsolatos phenjani bejelentéssel kapcsolatban annyit közölt: Kína támogatja a Koreai-félsziget nukleáris leszerelését és az ezt szolgáló hatoldalú tárgyalásokat, országa szerint ez szolgálná a térség békéjét és stabilitását.
A KCNA hivatalos hírügynökség az atomenergia-ügynökség szóvivőjére hivatkozva kedden azt közölte, hogy Észak-Korea újjáépíti és újraindítja minden atomlétesítményét; azokat áramtermelésre és katonai célokra egyaránt használják majd. A jelentés szerint a szóvivő kijelentette: a döntéssel Phenjan célja az, hogy „minőségileg és mennyiségileg is megerősítse atomarzenálját”, ugyanakkor szükség van rá a súlyos áramhiány megoldásához is. Ismert: Kim Dzsong Un korábban szó szerint ezt ígérte a Koreai Munkáspárt központi bizottsága vasárnapi plenáris ülésén.
A The Washington Post szerint egy dúsítotturán-alapú bombával megvalósított sikeres kísérlet azt jelentené, hogy plutóniumkészleteinek felhasználása mellett Észak-Korea egy másik úton is eljutott nukleáris fegyverek előállításához, ami elmélyítené a Phenjan és Teherán közötti lehetséges együttműködés miatti aggályokat. Noha az köztudott, hogy Észak-Korea és Irán együttműködik a rakétatechnológia fejlesztésében, arra eddig nem találtak bizonyítékot, hogy a két ország között a nukleáris fegyverek kifejlesztésében is együttműködés jött volna létre.
Az elmúlt hónapban Phenjan közölte, Észak-Korea érvénytelennek tekinti az 1953-as háború után Dél-Koreával kötött fegyverszüneti megállapodást, illetve megszakították az Észak és Dél közötti forródrót kapcsolatot. Majd Észak-Korea harckészültségbe helyezte hadászati rakétáinak és nagy hatótávolságú tüzérségi fegyvereinek egységeit, és parancsot adott arra, hogy ezek az Egyesült Államok guami és hawaii támaszpontjait, valamint az ország kontinentális területét vegyék célba. Szombaton hajnalban Észak-Korea kihirdette a hadiállapotot Dél-Koreával szemben, a hadsereg a „végső parancsra” vár Kim Dzsong Untól. A washingtoni Fehér Ház közölte, komolyan veszi a bejelentést, de jelezték, hogy a kommunista állam részéről nem szokatlan a fenyegetőzés.
