A néppárti európai parlamenti képviselő kedden Budapesten a Közép-európai Kulturális Intézetben tartott előadásában hangsúlyozta: a közép-európaiak cselekvőképessége nagyobb, mint amit a Nyugat feltételez, a nagy államok mégis gyakran beavatkoznak a térség országainak ügyeibe, igaz, a délkelet-európaiak életébe még inkább. Schöpflin György azt mondta, hogy Közép-Európát összeköti a hasonló gondolkodás, ezért gyakran könnyen megértik egymást az itt élők, bár a történelmi sérelmek, a nemzeti problémák ezt akadályozhatják.
A politikus a történelmi visszatekintés után az Európai Unióról szólva annak a véleményének adott hangot, hogy az EU felkészületlenül fogadta az új tagállamokat 2004-ben és 2007-ben, nem vette figyelembe a térség sajátosságait. Az unió szerinte nem ismeri el a kommunizmus alatt szerzett sérelmeket és azt, hogy a múltnak Közép-Európában nagy a szerepe. A régi tagállamok abból indulnak ki, hogy a közép-európai országoknak meg kell tanulniuk, miként kell európainak lenni – tette hozzá.
Kijelentette: az unió másképp kezeli a közép-európaiakat, mint a régi tagállamokat, ezért egyre inkább az látszik, nem biztos, hogy a bővítés jól sikerült. Kilenc év elteltével a 2004-ben csatlakozó országok – Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia – még mindig új tagállamoknak számítanak, és nem tudni, hogy ez meddig lesz még így – mondta Schöpflin György.
