Ez lesz az eddigi legfurcsább választás az ország történetében – minderről Birgitta Jonsdottir, az izlandi Kalózpárt elnöke beszélt, aki abban bízik, hogy alakulata képes lesz legalább egy jelenlegi kormányzópártot megelőzni a szombati megmérettetésen. Öt év telt el azóta, hogy a szigetország gazdaságát – elsőként – leterítette a pénzügyi válság, amelynek a terheit a mai napig nyögi a társadalom.
Olafur Hardarson politikai elemző szerint ha igazak lesznek a közvélemény-kutatók jóslatai, akkor a mostani voksoláson várható a legnagyobb elmozdulás a pártok támogatottságában Izland történetében. Minden második választó vélhetően más alakulatra fog szavazni, mint 2009-ben, a válság csúcsán. Négy évvel ezelőtt a szociáldemokraták és a zöld-baloldaliak voltak a krízis kedvezményezettjei, így fennállásuk óta először alakíthattak kormányt.
Az elmúlt években a két alakulat jól kezelte a válságot, tavaly a gazdaság 1,6 százalékkal nőtt, és a munkanélküliség is 4,7 százalékra csökkent idén februárra. Ennek ellenére az izlandiak elégedetlenek, mivel az infláció továbbra is stabilan 4 százalék fölött van, valamint továbbra is roppant magas a háztartások eladósodottsága. „Hatalmas az elégedetlenség Izlandon, és az emberek is érzik, hogy rosszul mennek a dolgok” – erről már a választások egyik esélyese, Sigmundur Gunnlaugsson, a Haladó Párt elnöke beszélt, .
A pártelnök megválasztása esetén azt tervezi, hogy 20 százalékkal csökkenti a hitelek összegét, amelyet a külföldi bankoknak kellene leírniuk veszteségként. Bízik benne, hogy a jelzáloghitelek csökkentése érdekében a hitelezők belemennek ebbe a megoldásba, mivel szerinte ez jóval kisebb veszteséggel járna, mint ami Cipruson történt. Gunnlaugsson annak köszönheti a népszerűségét, hogy határozottan ellenezte azon brit és holland betétesek megsegítését, akiknek a pénze a csődbe ment izlandi bankokban ragadt. A Haladók népszerűsége január végén ugrott 30 százalékra, amikor a bíróság is a pártnak adott igazat a kérdésben.
Az ellenzéki alakulat az izlandi Függetlenségi párt rovására növelte támogatottságát, de két a politikai erő már többször kormányzott együtt az elmúlt évtizedekben. Bjarni Benediktsson, a függetlenségiek vezetője pár nappal ezelőtt még azzal fenyegetőzött, hogy lemond, miután – sikertelenül – megpróbálták eltávolítani a párt éléről, de az alakulat népszerűsége ismét elérte a 25 százalékot, így könnyen lehet még belőle miniszterelnök.
Benediktsson célja, hogy növelje a beruházásokat az adók csökkentése révén, emellett szeretné, ha a külföldi hitelezők minél kisebb mértékben vonnák ki a tőkéjüket az országból, amely matt napjainkban a beruházások visszaesése a jellemző. Míg a mostani ellenzéki erők a korona megőrzése és erősítése mellett állnak, addig a zöldek és a szociáldemokraták az euró minél előbbi bevezetését sürgetik.
Arni Pall Arnasson jelenlegi miniszterelnök a kampányban többször is úgy viselkedett, mint egy ellenzéki vezető, sokszor panaszkodott az alacsony növekedésre és a gyenge vásárlóerőre. A politikus egyébként csak idén februárban foglalta el a miniszterelnöki széket, mivel elődje, Johanna Siguroadottir úgy döntött, hogy visszavonul a politikától. A szociáldemokraták körülbelül 14 százalékra számíthatnak, míg négy évvel ezelőtt közel 30 százalékot szereztek.
Az újonnan alakult, vagy parlamenten kívüli pártok közel 30 százalékot szerezhetnek majd a szombati választáson. A szociáldemokratákból kiszakadt Fényes Jövő nevezetű alakulat legfőbb célja, hogy visszaállítsa az izlandiakban a politikába, az egyéb intézményekbe és a bankokba vetett bizalmat. Az alakulat közel 8 százalékra számíthat, míg például a „kalózok” 7-8 százaléknyi voksot kaphatnak.
