A lap szerint egy dúsítotturán-alapú bombával megvalósított sikeres kísérlet azt jelentené, hogy plutóniumkészleteinek felhasználása mellett Észak-Korea egy másik úton is eljutott nukleáris fegyverek előállításához, ami elmélyítené a Phenjan és Teherán közötti lehetséges együttműködés miatti aggályokat. Noha az köztudott, hogy Észak-Korea és Irán együttműködik a rakétatechnológia fejlesztésében, arra eddig nem találtak bizonyítékot, hogy a két ország között a nukleáris fegyverek kifejlesztésében is együttműködés jött volna létre.
A The Washington Post szerint a nukleáris fegyver előállításának két módja lehetséges. Az Egyesült Államok 1945-ben Hirosimára egy dúsított uránból, Nagaszakira pedig egy plutóniumból szerkesztett bombát dobott le.
Észak-Korea 2006-ban, illetve 2009-ben végrehajtott korábbi nukleáris fegyverkísérleteit plutóniumalapú szerkezettel hajtotta végre. A diktatúrának a 90-es évek alatt előállított plutóniumkészletei azonban megcsappantak, azokból csak egy „maroknyi” robbanótöltetet lehetne előállítani.
A február 12-én végrehajtott, harmadik kísérleti robbantás végtermékeiből meglepően kevés került a légkörbe, ami szakértők szerint annak a jele lehet, hogy Észak-Koreának jelentősebb műszaki haladást sikerült elérnie. Noha a szeizmikus mérések szerint egyértelmű, hogy a kínai határ közelében található hegy gyomrában nagyjából a hirosimainak megfelelő erejű atomrobbanás történt, a demarkációs vonal mentén felállított 120 amerikai és dél-koreai szenzor egyike sem észlelte a radioaktivitás emelkedését a levegőben – áll a lapban.
Japán repülőgépről a xenon–133-as izotóp megemelkedett jelenlétét állapították meg, de ez szakértők szerint atomrobbantás mellett nukleáris erőművekből is származhat. A The Washington Post beszámolójában megjegyezte, hogy a 2009-es észak-koreai nukleáris kísérletnek sem voltak a légkörben észlelhető jelei. Az Észak-Koreát felkereső amerikai nukleáris szakértők szerint az ország legalább egy magas színvonalú és működőképes urándúsítóval rendelkezik.
