A tervezet értelmében Románia négy év múlva, részletekben kezd ismét kárpótlást fizetni azokért az elkobzott ingatlanokért, amelyeket nem lehet természetben visszaszolgáltatni. Továbbra is érvényben van, hogy a még létező, államosított ingatlanokat lehetőleg természetben adják vissza volt tulajdonosaiknak. Ha ez nem lehetséges, akkor az állam a jelenlegi piaci értéken állapítja meg az egykori ingatlanért járó kárpótlás értékét, amelyet azonban nem pénzben, hanem úgynevezett „árverési pontok” formájában fizetne ki.
Az árverési pontokat a kárpótolt személy más, az állam által áruba bocsátott ingatlanok megvásárlására használhatja fel, vagy megvárhatja, amíg azokat – 2017-től kezdődően, évenként legfeljebb 14 százalékos összeghatárig – az állam visszavásárolja. Ez azt jelenti, hogy a kormány a következő parlamenti ciklusra hárítaná a kárpótlás terhét, amely egyes becslések szerint akár 16 milliárd euróra is rúghat.
A katolikus püspöki konferencia a törvényjavaslat benyújtásának elhalasztását kérte. A levelet aláíró Lucian Muresan görög katolikus bíboros nehezményezte, hogy sem a görög katolikus, sem a római katolikus egyház véleményét nem kérte ki a kormány, amikor kidolgozta a tervezetet, holott a jogszabály a két katolikus egyház elkobzott vagyonáról is rendelkezik.
Korábban a református püspökök is bírálták a kormány restitúciós törvénytervezetét, mert méltánytalannak tartják a kárpótlási rendszert, akárcsak azt, hogy a visszakapott épületekben további 25 évig kell megtűrni bérlőként a bennük működő közintézményeket.
Victor Ponta miniszterelnök szerint a következő napokban még az egyházak is küldhetnek módosító indítványokat: a tervezetet jövő héten véglegesítik. Ponta a kormányülésen beszámolt arról, hogy a tervezetet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is véleményezte, és a strasbourgi bíróság javaslatára a szöveget úgy módosították, hogy a tulajdonosoknak nem 25, hanem legfeljebb tíz évig kell megtartaniuk a közintézmények által használt ingatlanok rendeltetését.
Romániát az EJEB szólította fel 2010-ben, hogy tegye működőképessé az államosított ingatlanokkal kapcsolatos jogorvoslati rendszerét, miután több mint ezer – a visszaszolgáltatás ütemével és a megítélt kárpótlással elégedetlen – panaszos perelte be a strasbourgi bíróságon.
A bukaresti kormány szerdán jóváhagyta, hogy a kabinet „felelősségvállalással” terjessze az új jogorvoslati törvény tervezetét a parlament elé. A felelősségvállalás azt jelenti, hogy a kormány által ilyen módon előterjesztett törvénycsomag egy bizonyos határidőn belül automatikusan hatályba lép, ha a parlament nem szavaz meg közben egy – a kormány bukásával járó – bizalmatlansági indítványt.
