Vasárnap tartják az első horvátországi európai parlamenti (EP) választást, amelyen 336 jelölt indul az országnak járó 12 képviselői helyért. A képviselők július 1-jén, Horvátország hivatalos EU-csatlakozása után foglalhatják el helyeiket, de csak alig egy évre. Jövő év tavaszán ugyanis az Európai Unióban soros EP-választásokat rendeznek. Az európai parlamenti választáson egész Horvátország egyetlen szavazókörzetnek számít, a bejutási küszöb öt százalék.
A kampányt színesítette, hogy a választási bizottságnak kellett fellépni egy olyan weboldal ellen, amely pénzen próbált szavazatokat vásárolni. A szisztéma úgy működött, hogy, aki regisztrált az oldalon, kapott egy SMS-t, hogy kire kell majd voksolnia vasárnap. Ezt követően április 14-én a szavazónak fényképet kellett volna készítenie a voksáról, majd a fotót el kellett volna küldenie a megadott címre, és 96 órán belül már megérkezett volna a pénz. Abban az esetben, ha sikerül elkapni a weblap üzemeltetőjét, az illető 6 hónaptól 5 évig terjedő szabadságvesztésre számíthat.
A választók mozgósítása érdekében még az Európai Parlament is arra kérte a horvátokat, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg az urnáknál. Ivo Vajgl szlovén EP-képviselő arról beszélt, hogy a mindennapi életet befolyásoló jogszabályok 80 százaléka az EP-ben születik. Doris Pack német képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy Németországban a folyamatosan alacsony EP-részvételi arányok láttán összevonták a voksolást azt az önkormányzati választásokkal. Szerinte nem tesz jót a részvételnek, hogy egy hónap múlva helyi választásokat tartanak majd az újonnan csatlakozott államban.
Davor Gjenero politikai elemző arra panaszkodik, hogy a két nagy párt közül egyik sem igyekezett releváns jelölteket kiválogatni. A kormányzó szocialisták a parlamentben és a kormányban már betöltötték csúcspolitikusokkal a posztokat, úgymond elfogyasztották vezető kádereiket. Az ellenzéki, jobboldali Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ) nincsenek ilyen gondjai, s bár egyes elemzők szerint utánpótlási problémákkal bajlódik, igazán nem voltak gondjai a jelöltállításkor.
A Promocija Plus közvélemény-kutató legfrissebb felmérése szerint csupán három lista lehet sikeres. A kormányzó balközép „Kukurikú-koalíció” a regionális Isztriai Demokrata Gyűlés (Párt) nélkül indul a választásokon, de a szociáldemokrata párt (SDP), a néppárt (HNS) és a nyugdíjasok pártjának közös listája (HSU) így is a szavazatok 29,5 százalékára számíthat, ami hat mandátum megszerzését jelenti a tizenkettőből. A koalíció egyébként arról az Abbázia környéki étteremről kapta a nevét, ahol a 2011-es választásokat megelőzően az összefogásról megállapodtak.
A HDZ listájára a megkérdezettek 22,2 százaléka adná le voksát, vagyis öt helyet szerezhetne meg, míg a maradék egy képviselői szék a szavazatok 7,5 százalékának megszerzésével a szintén parlamenti ellenzékben politizáló baloldali dolgozók pártját illetné meg.
