A minisztérium képviselője beszámolt arról, hogy dél-koreaiak nem léphettek be a keszongi ipari komplexumba, és az ott tartózkodó dél-koreaiak nem hagyhatták el azt. Szerdára virradó éjjel több mint 860 dél-koreai volt az övezetben, és csaknem 180 várakozott a határon a belépésre. Nem sokkal később Phenjan azt közölte, hogy a komplexumban tartózkodó dél-koreaiak elhagyhatják az övezetet, de a belépés nem engedélyezett.
Előzőleg a szöuli hatóságok leszögezték: a dél-koreai alkalmazottak biztonságának garantálását kulcsfontosságúnak tekintik.
Az újraegyesítési minisztérium egyelőre semmilyen információt nem kapott arra vonatkozóan, hogy ideiglenes intézkedésről van-e szó. Nem tartják kizártnak azt sem, hogy Phenjan bezárja a különleges ipari komplexumot. A keszongi gazdasági övezet – amelyet a két Korea a 2000-es évek elején közösen hozott létre – észak-koreai területen fekszik. Az ipari komplexumban 123 dél-koreai cég tevékenykedik, és az csaknem 50 ezer észak-koreai alkalmazottat foglalkoztat. Értesülések szerint a különleges gazdasági övezet működésével Észak-Korea évente mintegy kétmilliárd dolláros bevételre tesz szert, ami kulcsfontosságú a súlyos gazdasági nehézségekkel küzdő ország számára.
Az elmúlt napokban Észak-Korea propagandahadjáratot indított Dél-Korea és az Egyesült Államok ellen, és a két országot háborúval, illetve atomcsapásokkal fenyegette meg. Kedden reggel pedig azt jelentette be, hogy újjáépíti és újraindítja minden atomlétesítményét, amelyeket áramtermelésre és katonai célokra egyaránt használ majd. Az ország atomenergia-ügynökségének szóvivője kijelentette: a döntéssel Phenjan célja az, hogy „minőségileg és mennyiségileg is megerősítse atomarzenálját”, ugyanakkor szükség van rá a súlyos áramhiány megoldásához is. Az újraindítandó létesítmények között van az az 5 megawattos, grafitfékezésű jongbjoni reaktor is, amelyet 2007-ben állítottak le egy nemzetközi nukleáris leszerelési megállapodás részeként.
Az Egyesült Államok ismételten felszólította Észak-Koreát, hogy hagyjon fel nukleáris ambícióival, és rendkívül riasztónak minősítette, hogy Phenjan újra akarja indítani plutóniumot előállító reaktorát. John Kerry külügyminiszter kijelentette, hogy Washington nem fogadja el Észak-Korea nukleáris hatalommá válását. Az amerikai diplomácia vezetője „provokatívnak, veszélyesnek és meggondolatlannak” nevezte a phenjani vezetés retorikáját és kijelentette, hogy a 2007-ben bezárt jongbjoni reaktor újraindításával Észak-Korea megsértené nemzetközi kötelezettségeit. Kerry hangsúlyozta, hogy Washington megvédi szövetségeseit, Dél-Koreát és Japánt. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője felszólította Oroszországot és Kínát: vessék be befolyásukat annak érdekében, hogy Észak-Korea változtasson politikáján.
2010 májusában a mostanihoz hasonló feszültség jellemezte a két Korea kapcsolatait. Észak-Koreában akkor még a 2011 decemberében meghalt Kim Dzsong Il, a mostani vezető, Kim Dzsong Un apja volt hatalmon. Phenjan akkoriban szintén hasonló lépéseket tett, így többek között kiutasította a keszongi ipari komplexumban dolgozó dél-koreai személyzetet.
Az elmúlt hónapban Phenjan közölte, Észak-Korea érvénytelennek tekinti az 1953-as háború után Dél-Koreával kötött fegyverszüneti megállapodást, illetve megszakították az Észak és Dél közötti forródrót-kapcsolatot. Majd Észak-Korea harckészültségbe helyezte hadászati rakétáinak és nagy hatótávolságú tüzérségi fegyvereinek egységeit, és parancsot adott arra, hogy ezek az Egyesült Államok guami és hawaii támaszpontjait, valamint az ország kontinentális területét vegyék célba. Szombaton hajnalban Észak-Korea kihirdette a hadiállapotot Dél-Koreával szemben, a hadsereg a „végső parancsra” vár Kim Dzsong Untól. A washingtoni Fehér Ház közölte, komolyan veszi a bejelentést, de jelezték, hogy a kommunista állam részéről nem szokatlan a fenyegetőzés.
