– Kétszereplős vitán vesz részt arról, hogy Nagy-Britannia európai uniós tagságának feltételeit újra kell-e tárgyalni. Ön képviseli a Nem oldalt. Mivel fog érvelni?
– Vitapartnerem, Martin Callanan brit konzervatív európai parlamenti képviselő várhatóan azzal fog érvelni, hogy a feltételeket újra kell tárgyalni, mert a brit ipar struktúrája eltér a németétől, és hogy a brit cégek – mint például a biztosítók – világszerte tevékenykednek, és hogy Nagy-Britannia kereskedelmi volumenének csak a felét folytatja az Európai Unióval, szemben Németországgal, amely sokkal inkább az EU-val kereskedik. Én nem vitatom ezeket a statisztikai adatokat. De számomra visszataszító az a felfogás, amely szerint a brit tagságot pusztán az EU-val járó kereskedelmi előnyök és hátrányok kalkulációjára lehetne korlátozni. Azt hiszem, hogy ezzel tagadjuk az egész európai projekt hajtóerejét. Ez pedig egy európai társadalom felépítése, amelyben közös az elkötelezettség, s a kötelességek is közösek, és amelyben azt kell megakadályozni, hogy országaink még egyszer háborúzzanak egymással. Vagyis nem államok, hanem népek uniójának a felépítése a cél.
– Vitapartnerem, Martin Callanan brit konzervatív európai parlamenti képviselő várhatóan azzal fog érvelni, hogy a feltételeket újra kell tárgyalni, mert a brit ipar struktúrája eltér a németétől, és hogy a brit cégek – mint például a biztosítók – világszerte tevékenykednek, és hogy Nagy-Britannia kereskedelmi volumenének csak a felét folytatja az Európai Unióval, szemben Németországgal, amely sokkal inkább az EU-val kereskedik. Én nem vitatom ezeket a statisztikai adatokat. De számomra visszataszító az a felfogás, amely szerint a brit tagságot pusztán az EU-val járó kereskedelmi előnyök és hátrányok kalkulációjára lehetne korlátozni. Azt hiszem, hogy ezzel tagadjuk az egész európai projekt hajtóerejét. Ez pedig egy európai társadalom felépítése, amelyben közös az elkötelezettség, s a kötelességek is közösek, és amelyben azt kell megakadályozni, hogy országaink még egyszer háborúzzanak egymással. Vagyis nem államok, hanem népek uniójának a felépítése a cél.
Thatcher változtatásai
– Mi az oka, hogy az EU-t olyannyira nem szeretik Nagy-Britanniában, gondolva a sajtó nagy részére is?
– Ez új jelenség. Most halt meg Margaret Thatcher. Ha megnézi, mi történt a brit politikában a II. világháború óta 1974-ig, azt látja, hogy talán ez az év volt az „európaiság” csúcspontja az Egyesült Királyságban. Mindez egy évvel a brit csatlakozás után. Úgy tűnt akkor, hogy a közös Európa építésére éppen úgy elköteleztük magunkat, mint az ENSZ vagy a NATO és más, a háborút követő többi nemzetek feletti intézmények építésére. És ekkor lépett színre miniszterelnökként a konzervatív Margaret Thatcher, aki elkezdte megváltoztatni az ország hozzáállását az unióhoz. Elsősorban ahhoz ragaszkodott, hogy Nagy-Britannia annyi pénzt kapjon vissza, mint amennyit befizet a közös kasszába. Majd pedig amellett kardoskodott, hogy az EU ne politikai egyesülés legyen, hanem egyszerűen piac. Utána amellett állt ki, hogy bővítsék az EU-t számos volt kommunista országgal, mert arra gondolt, hogy ez felvizezné az Európai Uniót, és akkor az egy piac lenne, nem pedig valami ennél szélesebb. Hasonló okok miatt szerette volna, ha Törökország is csatlakozik. Ezek után Nagy-Britanniáról úgy kezdett beszélni, mint ami külön áll Európától. Noha ő azért pragmatikus volt, utódai, azaz mintegy száz konzervatív európai parlamenti képviselő egytől egyig unióellenes.
– Ez új jelenség. Most halt meg Margaret Thatcher. Ha megnézi, mi történt a brit politikában a II. világháború óta 1974-ig, azt látja, hogy talán ez az év volt az „európaiság” csúcspontja az Egyesült Királyságban. Mindez egy évvel a brit csatlakozás után. Úgy tűnt akkor, hogy a közös Európa építésére éppen úgy elköteleztük magunkat, mint az ENSZ vagy a NATO és más, a háborút követő többi nemzetek feletti intézmények építésére. És ekkor lépett színre miniszterelnökként a konzervatív Margaret Thatcher, aki elkezdte megváltoztatni az ország hozzáállását az unióhoz. Elsősorban ahhoz ragaszkodott, hogy Nagy-Britannia annyi pénzt kapjon vissza, mint amennyit befizet a közös kasszába. Majd pedig amellett kardoskodott, hogy az EU ne politikai egyesülés legyen, hanem egyszerűen piac. Utána amellett állt ki, hogy bővítsék az EU-t számos volt kommunista országgal, mert arra gondolt, hogy ez felvizezné az Európai Uniót, és akkor az egy piac lenne, nem pedig valami ennél szélesebb. Hasonló okok miatt szerette volna, ha Törökország is csatlakozik. Ezek után Nagy-Britanniáról úgy kezdett beszélni, mint ami külön áll Európától. Noha ő azért pragmatikus volt, utódai, azaz mintegy száz konzervatív európai parlamenti képviselő egytől egyig unióellenes.
– Ha megnézi, mi folyik Európa déli részén, egyetért visszamenőleg a Time magazin 2011-ben megjelent egyik címoldalával, amely ezt a címet kapta: Európa – Az elveszett kontinens?
– Nem hiszem, hogy elveszett kontinensről volna szó. Azt hiszem, hogy igen jó ötlet volt létrehozni a közös pénzt, és ha ez nem lett volna a 2008-as pénzügyi válság idején, az EU belepusztult volna. A helyi valutákkal egymás után mentek volna tönkre. Annak az évnek a szeptemberében Jean-Claude Trichet az Európai Központi Bank élén mentette meg az EU-t. És a döntő héten százmilliárd dollárral csitította le a spekulációs viharokat. De elmulasztottuk, hogy egy európai politikai és védelmi közösséget építsünk fel. Csak remélem, hogy az elmulasztottakat még be tudjuk pótolni, mielőtt késő lenne.
– Nem hiszem, hogy elveszett kontinensről volna szó. Azt hiszem, hogy igen jó ötlet volt létrehozni a közös pénzt, és ha ez nem lett volna a 2008-as pénzügyi válság idején, az EU belepusztult volna. A helyi valutákkal egymás után mentek volna tönkre. Annak az évnek a szeptemberében Jean-Claude Trichet az Európai Központi Bank élén mentette meg az EU-t. És a döntő héten százmilliárd dollárral csitította le a spekulációs viharokat. De elmulasztottuk, hogy egy európai politikai és védelmi közösséget építsünk fel. Csak remélem, hogy az elmulasztottakat még be tudjuk pótolni, mielőtt késő lenne.
Nemzeti határok
– Mi az oka annak, hogy önt soha nem hallottam – és mások sem, akiket kérdeztem erről – egyetlen rossz szót sem mondani Magyarországról? Ellentétben liberális társaival, Verhofstadt frakcióvezetővel, Sophie in’t Veld képviselővel, Neelie Kroes biztos asszonnyal, akikről a magyar közvélemény jó része azt gondolja, szenvedélyesen gyűlölik Magyarországot. Tudom, most kötelessége megvédeni őket
– Nem kötelességem senkit megvédeni, és biztos vagyok benne, hogy Guy Verhofstadt és Sophie in ’t Veld nagyon nem örülne, ha a magyar nép valóban magyarellenesnek tekintené őket. Amit én látok Magyarországon, az a jobb- és baloldal közötti politikai harc, amely talán keserűbb, mint számos más országban. Láttuk ezt lejátszódni a budapesti Terror Háza Múzeum esetében. Mert a törésvonal azok között van, akik úgy gondolják, hogy a kommunisták rosszabbak voltak a náciknál, és akik fordítva. Liberálisként egyik cselekedeteit sem tudom megvédeni. Csak rokonszenvezni tudok a magyar néppel, amelyet kettészakított e két versengő ideológia.
– Nem kötelességem senkit megvédeni, és biztos vagyok benne, hogy Guy Verhofstadt és Sophie in ’t Veld nagyon nem örülne, ha a magyar nép valóban magyarellenesnek tekintené őket. Amit én látok Magyarországon, az a jobb- és baloldal közötti politikai harc, amely talán keserűbb, mint számos más országban. Láttuk ezt lejátszódni a budapesti Terror Háza Múzeum esetében. Mert a törésvonal azok között van, akik úgy gondolják, hogy a kommunisták rosszabbak voltak a náciknál, és akik fordítva. Liberálisként egyik cselekedeteit sem tudom megvédeni. Csak rokonszenvezni tudok a magyar néppel, amelyet kettészakított e két versengő ideológia.
– Tudja, Magyarországon az emberek sokszor úgy érzik, pikkelnek rájuk. Nemrégiben Ueli Maurer, a szélsőjobboldali svájci Néppárt honvédelmi minisztere kijelentette: az olasz Lombardia annektálása nem lenne probléma. Kijelentését néma csend kísérte. Mi lenne, ha a magyar honvédelmi miniszter jelentené ki holnap, a Felvidék annektálása nem lenne probléma?
– Nézze, el kell fogadni, hogy az Európai Unión belül a nemzeti határok megváltoztathatatlanok. Én skót vagyok. Hazámban vannak olyanok, akik sajnálják, hogy Skócia 1603 és 1707 között az Egyesült Királyság része lett, és emiatt talán másként fejlődtünk, mint ahogyan függetlenségünkben tettük volna. De örülök, hogy olyan országban élek, ahol a kormány elfogadja az emberek akaratát. Ha a skót nép 2014-ben úgy szavaz, hogy független akar lenni, akkor független lesz. Azt hiszem, Woodrow Wilsonnak igaza volt, amikor azt mondta, hogy az etnikumhoz tartozás a fő szövetkezési tényező. Nem pedig Marxnak – hogy futólag megemlítsem –, aki szerint az emberek inkább osztálytudatuk szerint kötnek szövetséget. De a határok nem fognak számítani az Európai Unióban, ahol mindenki ott telepedik le majd, ahol akar. Mert a határok csak vonalak lesznek a térképen.
– Nézze, el kell fogadni, hogy az Európai Unión belül a nemzeti határok megváltoztathatatlanok. Én skót vagyok. Hazámban vannak olyanok, akik sajnálják, hogy Skócia 1603 és 1707 között az Egyesült Királyság része lett, és emiatt talán másként fejlődtünk, mint ahogyan függetlenségünkben tettük volna. De örülök, hogy olyan országban élek, ahol a kormány elfogadja az emberek akaratát. Ha a skót nép 2014-ben úgy szavaz, hogy független akar lenni, akkor független lesz. Azt hiszem, Woodrow Wilsonnak igaza volt, amikor azt mondta, hogy az etnikumhoz tartozás a fő szövetkezési tényező. Nem pedig Marxnak – hogy futólag megemlítsem –, aki szerint az emberek inkább osztálytudatuk szerint kötnek szövetséget. De a határok nem fognak számítani az Európai Unióban, ahol mindenki ott telepedik le majd, ahol akar. Mert a határok csak vonalak lesznek a térképen.
(Lovas István)
Az interjút teljes terjedelmében a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvashatja
| Sir Graham Watson |
| Fotó: Europress/AFP |
