A megkérdezettek csaknem 90 százaléka ezzel szemben korrupciónak tekinti azt, ha az orvos igényli a hálapénzt.
Megállapították: a közegészségügyi rendszerben hálapénzt adó bukaresti páciensek átlagosan 34 lejt (2200 forintot) adnak háziorvosuknak és 270 lejt (18 ezer forintot) kórházi kezelőorvosuknak. Műtét esetén a páciensek átlagosan 700 lejt (46 ezer forintot) fizetnek a sebésznek, 270 lejt (18 ezer forintot) az altatóorvosnak.
A kórházi nővéreknek és asszisztenseknek adott hálapénz 30 és 100 lej (2000 és 6600 forint) közötti összeg között változik, annak függvényében, hogy volt-e műtéti beavatkozás a kórházi beutalás idején. A felmérést végző szociológusok kiszámolták, hogy a bukaresti orvosok tavaly 25 millió eurónyi (közel 7,5 milliárd forint) hálapénzt kaptak, vagyis a fővárosban minden felnőtt több mint 10 eurót fizetett pluszban az egészségbiztosítási hozzájárulásán kívül az orvosi szolgáltatásokért.
„Világos, hogy egy ördögi körben vergődünk. A kötelező egészségbiztosítási hozzájárulásért ingyenes ellátás járna az állami szektorban, de ha kórházba kerülünk, jobbra-balra osztogatjuk a pénzt, mert félünk, hogy elhanyagolnak, mert szégyellünk nem adni, esetleg együttérzésből adunk, mert tudjuk, milyen nevetséges fizetéseket kapnak az orvosok és nővérek, de leginkább azért adunk, mert így szokás, mindenki ad” – vonta le a következtetést Catalin Augustin Stoica szociológus. A felmérés a válaszadók lakásán, 900 fős reprezentatív mintán, 3,3 százalékos hibahatárral készült – írta az Adevarul.
