Hitelvesztett Obama, Nagy Testvér, Rubik-kocka

Obama végképp túlment minden határon, vagy egyszerűen csak felnőtt? Hős vagy hazaáruló az NSA-adatok kiszivárogtatója? És mit keres az ügyben egy Rubik-kocka?

Kovács N. László
2013. 06. 11. 19:37
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Számtalan dolog történt, mióta a The Guardian múlt héten megszellőztette, hogy az amerikai kormányzat egyik titkosszolgálati szerve, az NSA (Nemzetbiztonsági Ügynökség) milliónyi amerikai hívásait ellenőrzi. Kiderült például, hogy az adatgyűjtés a PRISM kódnevű program keretében olyan internetes szolgáltatásokra is kiterjedt, mint a Facebook vagy a Google, és hogy a Boundless Informant nevű alkalmazás segítségével az ügynökök azt is ellenőrizhették, mely országokból mennyi adatot gyűjtenek be (a listát Irán vezeti, Magyarország a legtöbb európai országgal együtt a középmezőnyben tanyázik). Nyilvánosságra került a kiszivárogtató személyazonossága: a leleplezésért Edward Snowden, egy 29 éves egykori CIA-alkalmazott felelős. Érdekes azonban az is, hogyan reagált a hírekre Amerika: a kezdeti sokk elmúltával az ország két táborra szakadt: egyesek szerint eljött az 1984 világa, mások szerint azonban ennyit megéri feladni a biztonságért.

„A kormány minden hitelét elvesztette”

Barack Obama és a kormányzat legélesebb kritikusainak tábora furcsa módon a politikai spektrum két végpontjából nőtt ki. Az egyik oldalon a csalódott liberálisok állnak: az egyébként még a néhány hónappal ezelőtti IRS-botrány idején is az elnököt mentegető The New York Times például védhetetlennek minősíti a stratégiát. „Obama végérvényesen túllépte hatáskörét. Megint azzal védekezik, hogy a terroristák komoly veszélyt jelentenek, és azt üzeni az állampolgároknak, hogy bízzanak a (titkosított) módszerekben, a kormány majd megvédi őket. Különösen falsul hangzik ez egy olyan elnök szájából, aki átláthatóságot és felelős vezetést ígérve jutott hatalomra. A kormányzat minden hitelét elvesztette ezzel” – szól a keserű hangú vezércikk.

„A Nagy Testvér tényleg figyel minket”

Ennél is erősebb kritikát gyakorol Rand Paul szenátor, a republikánusok jobbszárnyán elhelyezkedő libertariánus politikus (érdekes, bár véletlen összefüggés, hogy Snowden tavaly kisebb összeggel támogatta a szenátor apjának, Ron Paulnak elnökválasztási kampányát). „Tűrhetetlen a rendszer, melyben a kormányzat korlátok nélkül hozzáférhet az állampolgárok személyes adataihoz, nekünk pedig azt mondja, hogy vakon bízzunk benne, hogy nem él vissza velük. Valahogy így működött az az önkény is, mely ellen alapító atyáink fellázadtak. A Nagy Testvér tényleg figyel minket” – írja a The Wall Street Journal hasábjain az ifjabb Paul, és ígéri, minden parlamenti hatalmát fel fogja használni, hogy véget vessen az antidemokratikus gyakorlatnak.

„Ez a valóság”

Mások szerint azonban az egész ügyet felfújták a vérző szívű liberálisok, akik nincsenek tisztában a honvédelem kemény valóságával. „Obama felnőtt – írja a konzervatív National Review. – Megválasztása előtt boldogan, tudatlanul kritizálhatta a Bush-féle terrorelhárító programokat, amikor azonban beült az elnöki székbe, a valósággal szembesülve rájött, hogy nincs más választása, mint hogy ő maga is használja őket az országunkat fenyegető súlyos veszélyek megállítása érdekében.” Az adatgyűjtés önmagában nem felháborító, hiszen a milliónyi információ célja, hogy mintákat felállítva észrevegyék a normálistól eltérőt, azaz a gyanúsat – a törvénytisztelő polgároknak tehát nem kell félniük – állapítja meg a Slate. „Az automatikus adatsöprésnél csak tolakodóbb információgyűjtési módok léteznek” – szól a The Wall Street Journal vezércikke is.

Rubik-kocka volt a jel

Közben érdekes információk kerültek nyilvánosságra arról is, hogyan került a nagyvilág elé a sztori. A kiszivárogtató – Edward Snowden – egy hongkongi hotelbe hívta találkára a két Guardian-újságírót és egy dokumentumfilmest. A forrás arra utasította az újságírókat, hogy álljanak meg a szálló egyik elhagyatott sarkában, és hangosan kérdezősködjenek a megfelelő útról. Erre meg fog jelenni egy férfi Rubik-kockával a kezében: őt kell követniük. A riporterek először hitetlenkedtek, ám mégis elmentek a találkára, és minden úgy történt, ahogy azt a forrás megígérte. A Rubik-kockás ismeretlen megjelent, szobájában pedig hatórás beszélgetés után átadta az adatokat, amelyek a WikiLeaks-ügy óta talán a legnagyobb leleplezésnek számítanak az Egyesült Államok valódi működésére nézve.

Edward Snowden állítása szerint már 2008 óta fontolgatja, hogy tudatja a világgal, mi folyik az amerikai titkosszolgálatoknál, ám Barack Obama feltűnése még reményt adott, hogy a dolgok változhatnak. Amikor látta, hogy a demokrata elnök ugyanúgy, sőt nagyobb intenzitással folytatja a megfigyelési programokat, úgy döntött, hogy nem vár tovább. „Nem akarok olyan világban élni, ahol a magánélet idejétmúlt fogalom, ahol nincs helye az intellektusnak, a kreativitásnak. Az NSA tevékenysége a létében fenyegeti a demokráciát. Ezért adtam fel mindent és álltam a világ elé” – nyilatkozta Snowden a The Guardiannek. A huszonkilenc éves programozó évi 200 ezer dolláros állást, hawaii otthont és boldog családot hagyott hátra, jövője pedig felettébb bizonytalan. A kormány ügyészei már készítik ellene a vádakat, ha hazatoloncolják, akár életfogytiglani börtönre is ítélhetik.

(The New York Times, Nytimes.com, The Guardian, Guardian.co.uk, The Wall Street Journal, Wsj.com, National Review, Nationalreview.com, Slate, Slate.com)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.