A törvény öt fővel csökkenti a 480 fős alsóház létszámát, a választási körzetek méretét pedig úgy rajzolja át, hogy a jelenleginél kisebbek legyenek az eltérések az egyes mandátumok elnyeréséhez szükséges szavazatszámok között.
A tavalyi december 16-i alsóházi választáson a legnagyobb egyéni körzetben 2,34-szer annyi szavazat kellett egy képviselői mandátum elnyeréséhez, mint a legkisebb választókerületben. Emiatt márciusig mintegy két tucat bíróság ítélte alkotmányellenesnek a voksolást első fokon.
A japán hírügynökség beszámolója szerint az ellenzék által elégtelennek nevezett választási reform elfogadásának módja a parlament mélyülő megosztottságának jele, mivel a kormányoldal alsóházi kétharmadának köszönhetően kiiktatta a törvényhozási folyamatból az ellenzéki többségű felsőházat, amire az alkotmány lehetőséget ad.
Egyes kommentárok szerint Abe Sinzó kormányfő és az általa vezetett konzervatív Liberális Demokrata Párt a közelmúltban egyre kisebb kompromisszumkészséget mutatott az ellenzékkel szemben. Hamarosan erre még a jelenleginél is kevesebb szüksége lehet, mivel az LDP várhatóan többséget szerez majd a július 21-én esedékes felsőházi választásokon.
