Kitelepítenek 23 ezer embert

Kitelepítenek 23 ezer embert a németországi Magdeburgból az Elbán levonuló árhullám miatt – döntötte el vasárnap az árvízi védekezést irányító stáb.

A Szász-Anhalt tartományi főváros térségében 40 kilométer hosszúságú szakaszon tetőzik az árhullám, ami várhatóan több napon keresztül rendkívüli megterhelésnek teszi ki a várost védő gátakat, ezért a folyóparthoz közeli negyedek lakosságát elővigyázatosságból evakuálják. A több mint 200 ezer lakosú városban 2800 embert már korábban biztonságba helyeztek. Az Elba vízállása vasárnap elérte a 750 centimétert. A 2002-es árvíz idején a csúcsérték 672 centiméter volt. Az átlagos vízállás június elején 2 méter körül van.

Kritikus a helyzet az áradó Elba és áradó mellékfolyója, a Saale találkozásánál is, a térség több településéről összesen nagyjából 10 ezer embert kellett kitelepíteni. Nehezíti a védekezést, hogy gátrobbantásokkal fenyegető levél érkezett több lap szerkesztőséghez, és a hatóságoknak ezért még a lehetséges terrorveszély elhárításával is törődniük kell. A ismeretlen szerzőjű levél szerint a „németellenes antifasiszta árvízi brigádok” nevű, ugyancsak ismeretlen szervezet több szász-anhalti gátnál helyezett kilátásba robbantásos merényletet.

Az Elba németországi részének legfelső szakaszán, Szászország tartományban már túl vannak a nehezén a folyó és az áradó mellékfolyók mentén fekvő települések, de a gátakat továbbra is a nyáron megszokottnál többször nagyobb víztömeg nyomja, és több helyen heves zivatarok és jégeső nehezíti a védekezést. Brandenburg a következő tartomány, ahová elhömpölyög az árhullám. Wittenbergénél, egy nagyjából 20 ezer lakosú kisvárosnál vasárnap 777 centiméteres vízállást mértek, ami 30 centiméterrel meghaladja a 2002-es csúcsértéket, és a tetőzést csak keddre várják.

A Duna bajorországi szakaszán már takarítanak és a károk felmérésén dolgoznak. Passauban, ahol hétfőn 1298 centiméteren, ötszáz éve a legmagasabb szinten tetőzött a Duna, vasárnap 720 centiméteres vízállást mértek. A belváros lakói és a negyedben működő vállalkozások kára megközelíti a 100 millió eurót. Az önkormányzati tulajdonú épületekben, a közlekedési infrastruktúrában és a városban működő nagyobb cégek telephelyein keletkezett károk felmérésével még nem végeztek. A teljes kárérték 500 millió euró lehet a városházi szakértők első becslése szerint.

A kormány első intézkedésként egy 100 millió eurós sürgősségi segélyalap és egy 100 millió eurós hitelkeret megnyitását ígérte. Vasárnapi lapértesülés szerint a berlini vezetés „nemzeti árvíztanácskozást” szervez a tartományi kormányfők részvételével. Arról tárgyalnak majd, hogy miként lehet méltányosan megosztani a természeti csapás miatt keletkező terheket.

Adóemelés és az idei költségvetési hiány növelése nélkül biztosítja a cseh kormány a károk felszámolásához szükséges forrásokat.

„A hosszabb távú gazdaságpolitikának köszönhetően a kormány elegendő eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő támogatást tudjon nyújtani az árvíz által sújtott régióknak” – jelentette ki Petr Necas miniszterelnök a közszolgálati televízió vasárnapi vitaműsorában. A kabinet szerdán első körben a költségvetési tartalékból négymilliárd koronát különített el a helyreállításra, míg további 1,3 milliárd koronát a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére szánt alapból fordítanak az utak, hidak és a vasút helyrehozatalára.

„Természetesen több pénzre lesz szükség, s ezt anélkül tudjuk biztosítani, hogy bármiféle különadót vetnénk ki” – mondta Necas. Hozzátette, hogy az árvízkárokkal kapcsolatos kiadások a jövő évi költségvetést nem fogják befolyásolni. A legutóbbi, 2010-es nagyobb árvíz után a cseh kormány minden adófizetőre havi 100 koronás különadót vetett ki egy évre. Az intézkedést a kormány a költségvetési hiány csökkentésének szükségességével indokolta.

Necas már korábban bejelentette, hogy a cseh kormány azonnal tárgyalásokat kezdeményez Brüsszellel arról, hogy támogatást kaphasson az európai uniós szolidaritási alapból is. „Ez az árvízkárok nagyságától függ. Csak ezek összegzése után fogjuk tudni, hogy jogosultak vagyunk-e erre a támogatásra” – jegyezte meg a kormányfő. Csehország akkor lenne jogosult az EU-támogatásra, ha a károk összege meghaladná a 22 milliárd koronát.

Az első becslések szerint az árvízkárok értéke 20 milliárd körül lehet. Necas felhívta a figyelmet arra, hogy a gondok még nem múltak el, s az összeg valódi nagysága csak azután lesz ismeretes. A miniszterelnök elmondta, hogy kormánya az utóbbi két évben évente mintegy kétmilliárd koronát fektetett be az árvízvédelembe. 2010-ig ez az összeg szerinte 1,2 milliárd korona volt.

A cseh költségvetés idei tervezett hiánya 100 milliárd korona, ez kevesebb a cseh hazai össztermék három százalékánál. „Stratégiai tervünket, hogy a költségvetési hiány a GDP három százaléka alá kerüljön, betartjuk” – húzta alá a miniszterelnök.