Az amerikai központi bank szerepét betöltő Federal Reserve Bézs Könyvéhez hasonló módszerekkel készült, negyedévente kiadott és országszerte több mint kétezer embert – köztük a termelő- és építőipar, közlekedés, mezőgazdaság, bányászati, szolgáltatói szektor képviselőit, valamint banki szakembereket – megkérdező jelentés a kínai gazdasági növekedés lassulásának makrogazdasági hatásaira mutat rá.
A tanulmány szerint a kelet-ázsiai országban kivétel nélkül minden iparág gyengülést mutatott a második negyedévben, leginkább a kiskereskedelmi és a szolgáltatási szektor érezte a nehézségeket. A kiskereskedelmi tranzakciók növekedése Kína minden részében csökkent, az első negyedévhez képest 15 százalékkal kevesebben, 58 százalék jelentett ebből származó bevételnövekedést. A statisztikákból ugyanakkor az is kiderül: a lakossági fogyasztás a vállalatok és állami szféra költésénél nagyobb mértékben nőtt, ami megfelel a kormány hosszútávú célkitűzésének, és a gazdasági szerkezetátalakítás részsikerét mutatja.
A szolgáltatási szektorban a kiskereskedelminél is kevesebben, a válaszadók 54 százaléka számolt be bevételének erősödéséről, ez 12 százalékos gyengülés a január és március közötti időszakhoz képest.
A kínai vállalatok profitja az emelkedő nyersanyagköltségek és növekvő bérek miatt – csakúgy, mint a korábbi hónapokban – csökkenést mutat, hitelfelvételük a magas kamatlábak miatt jelenleg 18 havi mélyponton áll. A megkérdezettek kevesebb mint egyharmada vett fel hitelt a második negyedév során, 13 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban.
A gazdaság lassulásának hatása a kínai központi bank (PBoC) hétvégén közzétett jelentéseiből is kiviláglik. Ezek szerint gyengül mind a kínai vállalkozók, mind pedig a bankárok gazdasági fejlődésbe vetett bizalma. A megkérdezett üzletemberek 34 százaléka aggódik az ország makrogazdasági teljesítménye miatt, a bankárok bizalma az előző negyedévhez képest 8,1 ponttal 64,1 pontra esett. A Boston Consulting Group (BCG) egy hét elején kiadott jelentése szerint a kínai fogyasztók bizalma is csökkenést mutat: idén a megkérdezettek 27 százaléka tervez többet költeni, 11 százalékkal kevesebben az egy évvel korábbi arányhoz képest.
