A 908 milliárd eurós keretköltségvetés ügyében a javaslattevő szerepkört betöltő bizottság mellett egyezségre kell jutnia a tagállamok kormányait képviselő Európai Tanácsnak, valamint az Európai Parlamentnek is.
Tavaly novemberben és idén februárban az uniós országok vezetői két rendkívüli értekezletet szenteltek a kérdésnek. Februárban sikerült is megállapodniuk, de az EP nem hagyta jóvá a számokat. A mostani egyezség néhány órával a félévzáró brüsszeli EU-csúcstalálkozó előtt született meg Barroso, Martin Schulz EP-elnök, valamint az unió soros elnökségét e hónap végéig ellátó, a tanács nevében eljáró Enda Kenny ír miniszterelnök között.
Barroso szerint a kompromisszumos büdzsékeret hasznára lesz az európai polgároknak és az európai gazdaságnak, hiszen megteremti a növekedés pénzügyi alapjait.
Schulz azt mondta, a maga részéről el tudja fogadni a végül kialakított költségvetési kereteket, és ennek érdekében igyekszik majd latba vetni befolyását a parlamentben, amely júliusban szavaz az előterjesztésről.
Kenny szerint az alku létrejötte fontos fejlemény az 500 millió uniós polgár, de még inkább a köztük levő 26 millió munkanélküli számára, hiszen hatékony munkahelyteremtő programokhoz biztosít pénzügyi forrást.
A hivatalosan többéves pénzügyi keretnek (angolul: Multiannual Financial Framework, MFF) nevezett keretköltségvetésből az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest sokat lefaragtak annak nyomán, hogy a néhány jómódú nettó befizető – vagyis a közös költségekhez az uniós támogatás mértékénél nagyobb összeggel hozzájáruló – tagország azzal érvelt: a gazdasági válság idején a tagországokban takarékossági programokat hajtanak végre, ezért spórolnia kell az EU-nak is. Az EP-képviselők körében ugyanakkor sokkal nagyobb visszhangra találtak azok az érvek, miszerint pénzügyi ösztönzők alkalmazása nélkül soha nem fog beindulni a hőn áhított növekedés. Az Európai Parlament emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt években rendre elmaradás mutatkozott a tényleges kifizetésekben a finanszírozási kötelezettségvállalásokhoz képest, márpedig az uniós költségvetésnek kötelező módon egyensúlyt kell mutatnia.
A mostani megállapodásban kialkudott 908 milliárd euró nem tér el a februári főösszegtől, de a parlament olyan engedményt csikart ki, ami lehetővé teszi, hogy az egyes években fel nem használt pénzeket ne térítsék vissza a tagállami költségvetéseknek, hanem vigyék át a következő év uniós költségvetésébe. Ezzel a tényleges kifizetések az eddiginél közelebb kerülhetnek majd az elvileg megszabott finanszírozási felső határokhoz.
