Obama: Nincs egy nagy testvér

Az elnök védelmébe vette az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség kémprogramjait egy hétfői interjúban.

A programok működése jogszerű és átlátható – mondta Barack Obama. Emlékeztetett, hogy a külföldi hírszerzés felügyeletéről szóló törvény (Foreign Intelligence Surveillance Act, FISA) szerint a kongresszustól kapott felhatalmazás alapján külön testület, a Foreign Intelligence Surveillance Court (FISC) dönt az adatgyűjtésről.

Az elnök elmondta, a Fehér Ház képviselői is részt vesznek abban a magánélet szentségének és a szabadságjogoknak az érvényesülését felügyelő testületben, ahol többek között azt is megvitatják, hol kell meghúzni a kormányzati adatgyűjtés határait.

Nem adott át Kínának titkosított amerikai hírszerzési dokumentumokat – mondta az őt ért vádakra reagálva Snowden. Leszögezte: ő nem kínai kém, és az erről szóló beszámolók beleillenek az amerikai sajtó Kínával vagy Hongkonggal kapcsolatban mindig felmerülő, „reflexszerű vörös Kína-reakciójába”.

Nagyon úgy tűnik, hogy az utóbbi időkben kirobbant botrányok nyomot hagytak Barack Obama amerikai elnök népszerűségén: egy hónap alatt 8 százalékponttal, 45 százalékra esett vissza azoknak az amerikaiaknak az aránya, akik elismerően vélekednek Obamáról.

Az elnök kijelentette: meg kell találni a módját, hogy megnyugtassák a közvéleményt arról, működnek a fékek és ellensúlyok, „nem hallgatják le a telefonbeszélgetéseiket, nem figyelik az SMS-eiket, és nincs egy nagy testvér valahol, aki olvassa az e-mailjeiket”. A kormányzatnak jobban el kell tudnia magyarázni, hogyan működik ez a két program – mondta Obama, a telefonhívások helyét, idejét listázó MAINWAY programra és az internetes adatforgalom tartalmát figyelő PRISM programra utalva.

Egy neve elhallgatását kérő, magas beosztású hírszerzési illetékes elmondta: az elnök kérte James Clapper nemzeti hírszerzési igazgatót, határozzák meg, milyen új információkat lehet nyilvánosságra hozni a két programról anélkül, hogy a működtetésük célját veszélyeztetnék.

Barack Obama az interjúban ellentmondott a PRISM programról adatokat kiszivárogtató korábbi amerikai hírszerzési alkalmazottnak, Eric Snowdennek, a Hongkongban rejtőző férfi nevének említése nélkül. Snowden azt írta hétfőn, hogy az amerikai kormányzat és kongresszusi képviselők túloznak, amikor az afgán–amerikai Najibullah Zazi esetére hivatkoznak, mondván, a titkos adatgyűjtés sikere, hogy sikerült lekapcsolni a Pakisztánban terrorista kiképzésen átesett 25 éves repülőtéri buszsofőrt, aki 2009-ben merényletet akart elkövetni a New York-i metróban. Snowden szerint a férfit szűkebb körű, célzott megfigyelési programok segítségével is elfogták volna.

„Lehet, hogy másképpen is elkaphattuk volna. Lehet, hogy egy New York-i rendőrnek feltűnt volna, hogy gyanús. Lehet, hogy kiderült volna, hogy ügyetlen, és nem robban föl a pokolgép. De ezekkel a programokkal növeljük az esélyét annak, hogy sikerül megelőzni egy katasztrófát” – mondta Barack Obama a PBS tévének adott interjúban, és leszögezte: a kémprogramok nem kutakodnak olyanoknál, akiknek nincsenek terrorista kapcsolataik.

Edward Snowdent hősnek nevezte, az amerikai vezetést pedig a kiszivárogtató kezelése miatt bírálta Oliver Stone filmrendező, aki a héten zajló Sanghaji Nemzetközi Filmfesztiválon vesz részt a kelet-kínai metropolisban. A háromszoros Oscar-díjas rendező a filmek valós életre gyakorolt hatásának kérdéskörét körbejáró szakmai kerekasztal-beszélgetésén nyilvánított véleményt a témában. Stone a WikiLeaks alapítóját, Julian Assange-t és a korábban 700 ezer oldalnyi titkot kiszolgáltató, hadbíróság elé állított Bradley Manninget is dicsérte. A világhírű rendező bírálta ugyanakkor Barack Obama amerikai elnök kormányát, mondván, hogy az hat kiszivárogtatót is bíróság elé idézett, miközben kampánya során haladóbb szellemiségű vezetést ígért.

A beszélgetés moderátorának, a központi kézben lévő China Daily napilap filmkritikusának többszöri kérése ellenére Stone sokat politizált. Szigorú bírálatban részesítette a George W. Bush elnök vezette korábbi amerikai kormányt is, az iraki háborút, a kuvaiti megszállást, az amerikai imperializmust, és a hatóságokat kritizáló filmek védelmére kelt. A rendező arra is felhívta a figyelmet: mindenféle erőszak bemutatását óvatosan kell kezelni, az erőszak kultuszának terjedésében ugyanis a médiának óriási a felelőssége.