„Nem kérdőjeleződött meg a demokratikus elkötelezettségünk a közgyűlésben” – mondta a szavazás után újságíróknak nyilatkozva Braun, a magyar ET-delegáció vezetője, aki számos sikeres módosító indítvány mellett érvelt a vitában. Feltételezése szerint az, hogy hivatalos megfigyelési eljárás ugyan nem indul, de „szoros figyelemmel kísérik” a magyar hatóságoknak tett ajánlások teljesítését, a gyakorlatban esetleg úgy valósulhat meg, hogy a jogi bizottság jelentést készít majd a magyarországi fejleményekről.
A vitában Braun az alkotmányozással kapcsolatban egyebek közt kiemelte, hogy a 2010-es választások eredménye, a kétharmados többség létrejötte „mély társadalmi frusztrációra” volt visszavezethető, és hogy a magyar társadalom az elmúlt két évtizedben számos olyan változást élt meg, amelyet nem követett a jogi keretek kiigazítása.
Prőhle Gergely, a külügyminisztérium helyettes államtitkára, aki a helyszínen tartózkodott a parlamenti közgyűlés ülésszakának kezdete óta – bár a plenáris vitában mint az érintett ország kormányának képviselője nem kapott szót – az MTI-nek ezt mondta: a szavazás kimenetele „diplomáciai siker is”. Szerinte ez azt mutatja, hogy ha az ország állapotáról, a törvénykezésről, az elmúlt három év folyamatairól a magyar diplomaták hitelesen tájékoztatják a politikusokat, akkor olyan döntések is lehetővé válnak, mint amilyen most Strasbourgban született. Megállapította: a döntés „nem pusztán a politikai törésvonalak mentén” mondta ki, hogy Magyarországon nincs szükség monitoringeljárásra.
Az MSZP-s Szabó Vilmos a vitában kijelentette: „Magyarországon az elmúlt három évben erőteljes antidemokratikus hatalomkoncentráció ment végbe, amely a kormánypártok uralmának bebetonozását szolgálja. Súlyosan sérült a jogállamiság, a fékek és ellensúlyok rendszere, a demokratikus alapintézmények működése, az alapvető emberi jogok érvényesülése. A 2010-es demokratikus választásokon a magyar választók erre nem adtak felhatalmazást.” Az MTI-nek nyilatkozva Szabó Vilmos azt mondta: megmaradtak a jelentés azon alapvető részei, amelyek leírják az eddig szerzett tapasztalatokat, következtetéseket és javaslatokat. „Sőt azzal, hogy a Velencei Bizottság jelentését is beemelte, [ ] gyakorlatilag még erősebbé is tette” a jelentést a parlamenti közgyűlés – jegyezte meg.
