Törökország: a főtitkár párbeszédre szólít fel

Párbeszédre szólítja fel a törökországi tiltakozásokkal kapcsolatban a szemben álló feleket Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára.

MD
2013. 06. 17. 19:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jagland a közlemény szerint szorosan figyelemmel kíséri az eseményeket, egyúttal óva int az erőszak további szélesedésétől. „Fontos felhívni a figyelmet az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett gyülekezési jogra és annak korlátaira” – emlékeztet a norvég főtitkár, aki egyértelművé teszi, hogy a gyülekezési jog nem korlátlan, de annak bármilyen korlátozása egy demokratikus társadalomban csak törvény adta keretek között lehetséges. Erre vonatkozólag az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata is irányadó – mutat rá Jagland.

A norvég politikus nyilatkozatában egyrészt kifejezi, hogy a hatóságoknak kötelességük megfelelő intézkedéseket hozniuk, hogy a tiltakozások békések legyenek, és minden állampolgár biztonságát szavatolják, másrészt szükség esetén sem alkalmazhatnak az indokoltnál nagyobb erőt.

„Ha a biztonsági erőknek erőszakhoz kell folyamodniuk, azt csak szükséges és arányos mértékben tehetik. Az európai emberi jogi bíróság több ítéletében rámutat, hogy a könnygáz használata szűk, zárt helyeken – például kórházakban – sem szükségesnek, sem arányosnak nem tekinthető” – zárja a törökországi tiltakozásokkal foglalkozó nyilatkozatát a 47 államot tömörítő páneurópai szervezet főtitkára, Thorbjorn Jagland.

Ha nem elegendő a rendőrség fellépése a tüntetők ellen, a csendőrség fogja elvégezni a feladatot. Ha az sem elég, be lehet vetni a fegyveres erőket is – mondta Bülent Arinc, Törökország miniszterelnök-helyettese egy tévéinterjúban hétfőn. A kormányellenes tiltakozások kezdete óta a török kormány mindeddig a rendőrségre bízta az isztambuli és ankarai tüntetők megfékezését, a katonaságot nem vetették be. Mindez rávilágít arra, hogy a hadseregre a modern Törökországot megalapító Kemal Atatürk nevéhez fűződő szekuláris örökség letéteményeseként tekintenek.

Az iszlám konzervatív török kormány hívei vasárnap Isztambulban kormányellenes tüntetőkre támadtak és megrohanták az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) egy kerületi irodáját is. Ez volt az első ilyen támadás a Taksim térről indult kormányellenes tüntetések május végi kezdete óta.

A török rohamrendőrség vasárnap is könnygázt vetett be több helyen a tüntetők ellen Isztambulban, és megakadályozta, hogy a tiltakozók ismét bejussanak a Gezi parkba és a Taksim térre, ahol mintegy két héttel ezelőtt robbantak ki a kormányellenessé vált megmozdulások.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.