Nem is olyan rég, 1996-ban még egy demokrata párti elnök, Bill Clinton írta alá a kétpárti egyetértéssel meghozott rendelkezést a „házasság védelméről” (DOMA), mely kimondja, a szövetségi törvények előtt kizárólag egy férfi és egy nő házassága számít érvényesnek. Ekkor a világon még sehol nem kelhettek egybe azonos neműek (először Hollandia engedélyezte ezt 2001-ben), azóta azonban nem csak európai országok, de tizennégy amerikai állam is megadta a házasodás jogát a melegeknek. A legfelsőbb bíróság most még magát a testületet is megosztó döntést hozott az ütköző törvények ügyében.
2007-ben egy New York-i nő, Edith Windsor az állami jog szerint teljesen törvényes felesége után 360 ezer dollár olyan örökösödési adót volt kénytelen befizetni a szövetségi kormányzatnak, melyet heteroszexuális párok esetén elengedtek volna. A legfelsőbb bíróság az államot beperelő asszonynak adott igazat: 5:4 arányban megállapította, hogy a DOMA alkotmányellenesen tagadja meg a házastársaknak járó kedvezményeket a melegektől. „Nem ismerünk olyan indoklást, mely érthetővé tenné, hogy a szövetségi törvény elvegye azt a védelmet, amit az állam házassági törvényeivel ezen személyeknek biztosított. Azzal, hogy a törvény el akarja távolítani ezt a védelmet, és ezeket a személyeket másoknál kevesebb jogúként kezeli, egyértelműen megsérti az alkotmány betűjét” – szól az Anthony M. Kennedy által jegyzett többségi indoklás. Fontos megjegyezni, hogy a bíróság ezzel kizárólag a kedvezmények kérdésében hozott ítéletet – arról, hogy – amint a DOMA kimondja – a házasság csak férfi és nő között jöhet létre, nem született döntés.
A másik ügy talán még bonyolultabb. Kaliforniában 2008 júniusa és novembere közt törvényes volt a melegházasság, miután a törvényhozás megszavazta, az állami legfelsőbb bíróság pedig megerősítette azt. Az intézmény ellenzői erre aláírásgyűjtésbe kezdtek, amiből végül népszavazás lett: a kaliforniaiak 52:48 arányban elutasították a házasság újraértelmezését – bekerült az alkotmányba az „egy férfi, egy nő” kitétel. 2010-ben egy kerületi bíróság úgy döntött, a népszavazás érvénytelen, mivel egy megadott alkotmányos jogot nem lehet visszavonni. A hagyományos házasság védelmezői megtámadták a döntést, ám a legfelsőbb bíróság most megállapította, hogy ehhez nem rendelkeztek megfelelő jogalappal. A kaliforniai melegházasságok tehát már folytatódhatnak, miután először engedélyezték, majd betiltották, és most ismét engedélyezték őket.
Az ellentmondások már a tárgyalóteremben megkezdődtek. A testület egyik konzervatív tagja, Antonin Scalia a bírói emelvényről olvasta fel ellenvéleményét – ezt a gesztust kifejezetten erős ellenérzések kifejezésére használják. Scalia szerint a testület nem jogi, hanem érzelmi alapon döntött. „A többségi indoklás szerint fekete-fehér morális kérdésről van szó – fogalmazott. – Az ember vagy utálkozó bigott, vagy támogatja a melegházasságot. Az igazság nem ilyen egyszerű.” Komolyabb gond, hogy az alkotmányban egy szó sincs a házasság definíciójáról, így azzal, hogy a taláros testület most beleártotta magát a kérdésbe, gyakorlatilag átlépte hatáskörét – véli a konzervatív jogász. „Megdöbbentő lépést tett ma a legfelsőbb bíróság – az emberek és politikai képviselőik fölé helyezte magát” – véli Scalia, aki szerint a melegházasságról a kongresszusban kellene dönteni.
Ezt a gondolatmenetet bontja ki az egyik vezető konzervatív lap, a National Review vezércikke is. „A többségi indoklás megmutatta, hogy a bíróság szerint a melegházasságot ma már csak az elvakult fanatikusok ellenzik. A bíróság nem csak azt mondta ki, hogy a házasság történelmi értelmezése hibás, vagy alkotmányellenes – azt is megállapította, hogy mi, akik még mindig hiszünk benne, előítéleteink foglyai, sőt morális szörnyetegek vagyunk. Egyelőre azonban még tiltakozhatunk. Egyelőre” – írja a lap. Természetesen a melegházasság ellenzői azért nem adták fel a küzdelmet. Vezető republikánus politikusok és a hagyományos családmodellt védő szervezetek jelezték, a döntés által keltett figyelmet arra használják majd, hogy szövetségi szinten is elérjék a különnemű házasságdefiníció alkotmányba foglalását.
A másik oldal eközben ünnepel. Barack Obama közleményt adott ki, melyben üdvözli a bíróság döntését. „A testület megerősítette, amit a legtöbb amerikai érez: ha mindenkit egyenlően kezelünk, attól mindannyian szabadabbak leszünk” – fogalmaz az elnök. Ünnepi hangulatban született a The Washington Post hasábjain Greg Sargent liberális publicista cikke is, aki szerint a döntéssel „a tisztességes bánásmód új korszaka érkezett el\", a melegek pedig a bíróság segítségével immár nem csak Kaliforniában, hanem a többi (mintegy húsz) államban is lebonthatják a házasságukat tiltó rendelkezéseket. A The New York Times szerkesztőségi cikke üdvözölte az ítéletet, ugyanakkor elégedetlenségét fejezte ki, hogy a testület nem ment tovább. „Azzal, hogy a legfelsőbb bíróság nem tette szövetségi szinten kötelező érvényűvé az azonos neműek házasodásának jogát, számtalan amerikai meleget hagyott alacsonyabb rendű helyzetben. Történelmi lehetőség maradt ki, ugyanakkor felcsillant a remény, hogy az áttörés előbb vagy utóbb, de be fog következni” – szól a vezércikk.
(The New York Times, nytimes.com, The Washington Post, washingtonpost.com, Fox News, foxnews.com, National Review, nationalreview.com)
