Ukrajna fontos pont a keleti nyitásban

Kína, Szaúd-Arábia vagy Oroszország mellett hol a helye Ukrajnának a magyar keleti nyitásban?

A magyar–ukrán viszony kezdve attól, hogy hazánk az elsők között ismerte el a függetlenné vált keleti szomszédot, Kijev európai integrációjának kitartó és egyértelmű támogatásáig, nemcsak problémáktól mentesnek, de kimondottan jónak mondható. A válság előtti 2008-as szintet tavaly ismét elérve a kétoldalú kereskedelem is dinamikusan fejlődik, s az idei első negyedévben a tavalyi év hasonló időszakához képest 10 százalékkal nőtt, így remény van arra, hogy 2013 végére átlépheti a 3 milliárd dollárt. Tavaly az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2669,7 millió dolláros összforgalom mellett az export 1510,2 millió, az import pedig 1159,5 millió dollár volt, míg a magyar beruházások Ukrajnában 688,3 millió dollárra rúgtak. Ahogy Ukrajna budapesti nagykövete, Jurij Muska fogalmazott, a válság sem vetette vissza nagyon a kétoldalú kereskedelmet, s ezt elsősorban az áruforgalom egészséges szerkezetével magyarázta. Így ha egy árucsoport kiesik, az még nem jelent katasztrófát. A további fejlődéshez ugyanakkor elengedhetetlennek nevezte az infrastruktúra, benne a határátkelőhelyek modernizálását, bővítését, hiszen Záhony egymagában már fizikailag sem bírja a növekvő forgalmat.

A kétoldalú üzleti kapcsolatokban azonban a kétségtelen pozitív dinamika ellenére is több lehetőség van, mint amennyit jelenleg a két fél kihasznál. Újabb lendületet adhat az együttműködésnek az Ukrajna és az Európai Unió között formálódó szabad kereskedelem, a magyar keleti nyitás. Mint Bilek Péter, az immár a MeH keretében működő Nemzeti Külgazdasági Hivatal, a HITA alelnöke ezzel kapcsolatban kiemelte, az európai válság mindenkit ráébresztett arra, nem biztos, hogy exportunk amúgy is nagy uniós részesedését kell tovább növelni, hanem több lábon kell állva a dinamikusan fejlődő területek felé nyitni. E diverzifikálás jegyében a cél, hogy 2018-ra a nem európai export részesedése elérje a 25-30 százalékot. A keleti nyitás stratégiájának négy területét emelte ki, így a Független Államok Közösségének térségét, a Balkánt, az arab világot és a Távol-Keletet. Mint aláhúzta, e nyitásnak – már csak keleti kapuként is – Ukrajna komoly lehetőségeket nyújtó fontos pontja.

A szervező UMBC elnöke, Kravcsenko György arról beszélt, hogy a már több mint egy éve működő klub fő célja a felek összehozása, emellett gyakorlati segítséget is kíván nyújtani az esetleges problémák, így a nyelvi gondok vagy a helyi környezet ismeretének hiányából adódó gondok leküzdésében. Ennek jegyében léptek kapcsolatba a dnyepropetrovszki Business Class üzleti klubbal, s ezt az együttműködést kiterjesztenék az összes ukrán nagyvárosra. A klub elnöke, Irina Reznik az MNO-nak elmondta, mintegy 200 kis- és közepes vállalkozót tömörítő társaságukat mindenekelőtt a befektetések érdeklik, s komoly lehetőséget lát a magyarországi gyógyturizmus, valamint természetesen a mezőgazdaság és az élelmiszeripar terén is az együttműködésben. Az ukrán IMG Partners ügyvédi iroda képviselőjeként Vagyim Truhan lehetőségként azt emelte ki, hogy Ukrajna olyan csomópont, amely ugródeszka lehet a többi FÁK-ország felé is. Kiemelte az üzleti környezetet vizsgáló nemzetközi értékelésekben látványosan javuló ukrán mutatókat, ám felhívta a figyelmet arra, hogy helyi tanácsadó, „idegenvezető” nélkül azért könnyen eltévedhet az ukrajnai útvesztőben a külföldi üzletember. Akikből egyébként – mutatott rá – egyre többen érkeznek keletről is, nemcsak nyugatról. Az Európával kialakítandó közös szabad kereskedelemi térség szerinte is jobb lehetőséget nyújt az uniós országokból érkezőknek, ám – mint rámutatott – helyzeti előnyben lesznek a megállapodás életbe lépése előtt érkezők. Mint az MNO-nak kiemelte, a mezőgazdaságon kívül a gépiparban és az energetika terén lát elsősorban lehetőséget az együttműködésre. Míg Ukrajna olcsón élelmiszert és gépeket szállíthat, addig Magyarország számára a mezőgazdasági technológia vagy az energiahatékonyság megteremtése terén nyílik több lehetőség. A kis- és középvállalkozások elsősorban a szolgáltatások, a kereskedelem, a feldolgozás, így a konzerválás vagy a beszállítások, például a csomagolástechnika terén találhatnak rést a nagy monopóliumok uralta ukrán piacon, míg a turizmusban számíthatnak az ukrán vendégekre és partnerekre is.

S hogy a konferencián jelen lévők nemcsak beszéltek a lehetőségekről, azt mutatja, hogy két ukrán üzletember komoly tárgyalásokat folytatott egy hungarikumokat nemcsak Ukrajnában, de Oroszországban is terjesztő hálózat megteremtéséről.