Nemcsak az állampolgárok, de az illetékes kongresszusi tagok sem voltak tisztában a titkosszolgálati adatgyűjtés mértékével – egyesek szerint az Obama-kormány egyenesen hazudott a képviselőknek. Egy friss felmérés szerint a leleplezések óta a legtöbb amerikai is úgy gondolja, vezetőik túl messzire mentek a terrorizmus elleni harcban.
A kormányzat képviselői többször is egyszerűen letagadták az adatgyűjtő programok létezését, vagy félreérthetően fogalmaztak azok mértékéről, ráadásul éppen azoknak a politikusoknak, akiknek feladata lett volna a titkosszolgálatok ellenőrzése – állítják kongresszusi képviselők.
A legmegdöbbentőbb példát James R. Clapper, az országos hírszerzési hivatal vezetője szolgáltatta, aki márciusban képviselők kérdésére konkrétan letagadta, hogy a titkosszolgálatok milliónyi amerikait figyelnek meg napi rendszerességgel. Amikor Edward Snowdennek köszönhetően kiderült, hogy valójában pontosan ez történik, Clapper bocsánatot kért „hibás” válaszáért, ami szerinte egy „félreértésből” eredt, és közölte, ezzel az ügyet elintézettnek tekinti. Republikánus törvényhozók azóta lemondásra szólították fel a hírszerzés vezetőjét, huszonhat szenátor pedig levélben tiltakozott az „állampolgárok bizalmát aláásó, félrevezető információk” miatt – Clapper azonban azóta is a helyén van.
A helyzet egyes politikusok szerint odáig fajult, hogy az ország vezetése már úgy gondolja, bármikor büntetlenül hazudhat a képviselőknek és ezzel az őket megválasztó népnek is. „Ha a kormányzat még a szakbizottsági meghallgatásokon sem mond igazat a titkos programokról, akkor mi értelme van az egésznek? Honnan tudjuk, hogy nem hazudik-e más téren is nekünk?” – tette fel a kérdést Mick Mulvaney republikánus képviselő. „A nemzetbiztonság lassan önálló államként kezd viselkedni, és már a kongresszussal szemben sem érzi magát kötelesnek az őszinteségre. Félrecsúszott a hatalmi egyensúly” – fogalmazott Jerrold Nadler demokrata politikus.
Úgy tűnik, a csúsztatás sem áll távol az igazságügyi minisztérium alkalmazottaitól. 2009 óta háromszor is elismételték kongresszusi meghallgatásokon, hogy az információgyűjtő programok nagyjából úgy működnek, mint amikor például a rendőrség egy gyanúsított telefonját akarja lehallgatni – tehát alapos gyanú meglétével és szigorú bírósági ellenőrzést követően. A helyzet valójában az, hogy az USA Patriot törvény egy passzusát kihasználva a szolgálatok minden telefonbeszélgetést „nemzetbiztonsági szempontból relevánsnak” és így begyűjthetőnek ítéltek, a gyakorlatról pedig csak egy – titkos – bíróság tudott.
„Az illetékesek félrevezettek minket és az amerikai népet, mivel szándékosan félreérthető módon írták le a lehallgatás mértékét. Ezek a titkos műveletek megsértették az amerikaiak polgári jogait, ráadásul még azt a lehetőséget sem adták meg nekik, hogy tiltakozzanak ez ellen” – fogalmazott Ron Wyden demokrata képviselő. Maga a törvény egyik szerzője, James Sensebrenner republikánus politikus is felszólalt a gyakorlat ellen. A képviselő szerint a „releváns” kitétel kifejezetten korlátozó céllal került be a rendelkezésbe. „Milliónyi amerikai adatainak nyakló nélküli begyűjtését csak az angol nyelv igen érdekes értelmezésével lehet relevánsnak nevezni” – nyilatkozta Sensebrenner.
A nyilvánosságra hozott információk alaposan megváltoztatták a közgondolkodást is, legalábbis egy friss közvélemény-kutatás adatai erre engednek következtetni. A Quinnipiac egyetem által megkérdezettek 45 százaléka gondolta úgy, hogy a kormány „túl messzire ment a polgári jogok korlátozásában a terrorizmus elleni harc jegyében”, és csak 40 százalék válaszolta ennek ellenkezőjét. Ez földcsuszamlásszerű változást jelent 2010-hez képest, amikor ugyanerre a kérdésre 63 százalék úgy felelt, hogy a „kormány nem tesz eleget a terrorizmus elleni harcért”, és csak 25 százalék tartotta túlzásnak az állami lépéseket. Ezenfelül 55 százalék nevezte Snowdent „kiszivárogtatónak” (whistle-blower) és csak 34 „árulónak”.
Az egykori NSA-alkalmazottat gyakorlatilag minden társadalmi réteg – republikánusok és demokraták, férfiak és nők, értelmiségiek és kétkezi munkások stb. – többsége pozitívan ítéli meg. „Mindezek az adatok azt mutatják, hogy a közvéleményre óriási hatást gyakoroltak a nemrégiben nyilvánosságra került információk a kormány lehallgatási programjairól, és hogy az emberek ma másként gondolkodnak a szabadságjogok és a nemzetbiztonság közti egyensúlyról, mint két évvel ezelőtt” – értékelte a kutatás eredményét Peter Brown, a Quinnipiac alelnöke.
(The Washington Post, Washingtonpost.com, The New York Times, Nytimes.com, Bloomberg, Bloomberg.com)
