Egyiptom nem ússza meg vérfürdő nélkül?

Mohamed el-Baradei megbékélésre szólított fel Egyiptomban, a Muzulmán Testvériség azonban felkelésre szólította fel az ország népét.

Mohamed el-Baradei egyiptomi liberális politikus elítélte hétfőn a legalább negyven halálos áldozatot követelő reggeli tömegmészárlást a Mohamed Murszi megbuktatott elnököt fogva tartó laktanya előtt, és kijelentette, hogy az ország lakosainak sürgősen meg kell békélnie egymással.

„Az erőszak nem (lehet) eszköz senkinek a részéről, azt szigorúan el kell ítélni. Azonnali független és átlátható vizsgálatot követelek. Egyiptomnak sürgős megbékélésre van szüksége” – írta Twitter-profilján.

A hatóságok közben bezárták a Muzulmán Testvériség mozgalom székhelyét, mert fegyvereket találtak az épületben – közölte egy magas rangú biztonsági tisztségviselő. A rendőrség „gyúlékony folyadékokat, késeket és fegyvereket” talált a mozgalom pártjának székhelyén – tette hozzá.

„A forradalmat elrablók” elleni felkelésre buzdította hétfőn az egyiptomi Muzulmán Testvériség az ország népét, miután reggel a Köztársasági Gárda tagjai a mozgalom tüntető hívei közé lőttek annál a laktanyánál, ahol a megbuktatott Mohamed Murszi elnököt tartják fogva, s legalább negyven ember halálát okozták.

A mozgalom alapította párt, az Igazságosság és Szabadság Pártja írásbeli nyilatkozatot adott ki erről. Egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget és szervezeteket, valamint „a világ minden szabad emberét”, hogy avatkozzon közbe „egy újabb tömegmészárlásnak, egy újabb Szíria kialakulásának a megakadályozása érdekében”.

Egyiptomban nincs vértelen kiút a válságból és a szíriaihoz hasonló polgárháború fenyeget – írta a Kommerszant című orosz napilap hétfőn. A Mohamed Murszi egyiptomi elnök megbuktatásához vezető egyiptomi forradalom nem hozott békés hatalomváltást. Az, hogy a Muzulmán Testvériség nem hajlandó elismerni képviselőjének eltávolítását, valamint hogy továbbra is határozott szándéka visszahelyezni őt hivatalába, nem hagy Egyiptomnak lehetőséget vértelen kiútra a válságból – írja a lap.

A Murszi támogatói és ellenfelei közötti összecsapások mind erőszakosabbá válnak. Az pedig, hogy a hadsereg kész fegyverekkel fellépni a tüntetőkkel szemben, a szíriaihoz hasonló polgárháború rémét vetíti előre – összegez a Kommerszant. Az orosz újságéhoz hasonló véleményen van a Libération című balliberális francia napilap cikkének szerzője is.

„Minden egyes nappal egyre erősebb a félelem, hogy az egyiptomi hadsereg már nem tudja kézben tartani a helyzetet. Ezt mutatja a miniszterelnök személye körüli vita, a Sínai-félsziget északi részén kirobbant erőszakhullám, valamint Murszi híveinek megújult lendülete a megrázkódtatás és az elbátortalanodás két napja után.” A Libération szerint szinte mindegy, mit lép a hadsereg, a vérfürdőt aligha tudja elkerülni.

Százezrek gyűltek össze Kairóban és Alexandriában a megbuktatott egyiptomi elnök, Mohamed Murszi hívei és ellenfelei közül vasárnap estére, két nappal az után, hogy erőszakba torkollottak az országban zajló tiltakozó megmozdulások. A hétfő sem indult nyugodtan: egy csoport megrohamozta a köztársasági gárda épületét.

A Sínai-félszigeten fegyveresek vasárnap is megtámadtak ellenőrzőpontokat az izraeli határ és a Gázai övezet közelében, de akcióiknak nem volt áldozata. A félszigeten hajnalban felrobbantottak egy gázvezetéket. A merényletek mögött feltehetőleg radikális iszlamisták állnak, akik pénteken öt rendőrt lőttek agyon a térségben. Ismert, egy kopt keresztény papot is megöltek a Mohamed Murszit támogató iszlamista fegyveresek a Sínai-félszigeten – a vallási vezető előzőleg áldásnak nevezte, hogy az egyiptomi államfőt eltávolították az ország éléről.

A hadsereg a saját csapdájába esett. A katonaságnak nincs más választása, mint az új választások lehető leghamarabbi kiírása és a demokratikus folyamat folytatása az ország legfontosabb politikai csoportosulásainak részvételével – írja a lap. A hadsereg menetrendjét felborította, hogy a tüntetőket támogató egyetlen szalafista párt, az an-Núr ellenzi Mohamed el-Baradei Nobel-békedíjas ellenzéki politikus kinevezését kormányfővé – mutat rá az El Mundo című spanyol napilap.

El-Baradei a felszínre hozta az ellentéteket a katonai puccsban részt vevő csoportok között, amivel kiéleződött a helyzet. Az egyiptomiak vasárnap újra az utcára vonultak, miközben az iszlamista csoportok egyre radikálisabbá válnak. A polgárháború veszélye Egyiptomban nő – összegzi a helyzetet az újság.

A De Standaard című belga napilap az an-Núr pálfordulásáról ír. „Meglepetés volt, hogy az an-Núr még a június 30-i nagy tüntetések előtt felmondta a szövetséget Murszival és átállt az ellenzék oldalára.” Az újság szerint a sokszínű és önmagában is megosztott ellenzék számára kiemelten fontos, hogy az átmeneti kormány vezetőjének keresésébe mind a Muzulmán Testvériséget, mind a szalafistákat bevonják, „ha esélyt akarnak adni az átmeneti folyamatnak a sikerre”.

A Die Welt című német napilap szerint egyelőre kár lenne végleg letudni az iszlamizmust Egyiptomban, ahogy az sem tanácsos, hogy bárki ábrándokat kergessen a Murszi-ellenes szövetség összetételéről és a felkelés hullámát meglovagoló politikai vezetők képességeiről. Egyiptomból valószínűleg Murszi elűzése után sem lesz a nyugati eszménynek megfelelő demokrácia – írta a Die Welt.

A Der Tagesspiegel című berlini újság eközben a polgártudat, valamint a közösség jólétéért érzett felelősség hiányára mutat rá az egyiptomi középosztályban. „De az egyiptomi hadsereg olyannyira ünnepelt nemzeti hősei sem állnak jobban. A tábornokok inkább a vállalatbirodalmuk miatt aggódnak, amely az egyiptomi gazdasági teljesítmény mintegy 40 százalékát adja. Éppen ezért nekik sem áll érdekükben bármit is változtatni a velejéig korrupt társadalmon” – teszi hozzá a napilap.