Esküt tett a hadsereg által kinevezett elnök

Az alkotmánybíróság elnöke az egyiptomi hadsereg döntése alapján ideiglenesen gyakorolja az államfői teendőket a megbuktatott Mohamed Murszi helyett.

Adli Manszúr államfői kinevezése az első lépés azon az úton, amely a hadsereg szerint békésen elvezet az elnök- és a parlamenti választásokig. Abdel-Fattah esz-Szíszi tábornok, a hadsereg főparancsnoka még szerdán jelentette be, hogy a katonaság megbuktatta Mohamed Murszi elnököt és felfüggesztette az alkotmányt. Ideiglenes államfőnek az alkotmánybíróság elnökét nevezték ki.

Manszúrt még Hoszni Mubarak, a 2011-ben megbuktatott elnök nevezte ki az alkotmánybíróságba. Mohamed Murszi államfő tette meg a testület elnökévé június 30-án, de a kirobbant tiltakozások miatt már nem volt idő arra, hogy letegye a beiktatásához szükséges esküt. Ezért csütörtökön először beiktatták az alkotmánybíróság elnöki, nem sokkal később pedig az ideiglenes államfői tisztségbe.

Első elnöki beszédében az alkotmánybíróságon Adli Manszúr méltatta a tiltakozókat, akik szerinte egyesítették az ország lakosságát. Hangoztatta, hogy Egyiptom a tömeges utcai tüntetéseken Mohamed Murszi elnök távozását követelve kijavította dicsőséges forradalmának menetét. Felszólította a lakosságot, hogy őrizze meg a nemzet egységét. Most elfoglalt tisztsége fő feladatának azt tekinti, hogy valódi és nem elcsalt elnök- és parlamenti választásokat tartsanak. Ez utóbbiak időpontjára azonban nem tért ki.

Fontos, hogy mielőbb polgári kormányzás jöjjön létre Egyiptomban és az ehhez szükséges feltételek, az elnökválasztás és a parlamenti választások minél hamarabb megvalósuljanak – mondta Martonyi János külügyminiszter csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten.

A tárcavezető közölte: reggel fogadta a budapesti egyiptomi nagykövetet, aki „közvetlen és részletes beszámolót adott a jelenlegi helyzetről”.

A magyar álláspont szerint az egyiptomi helyzetet az egyiptomi népnek kell megoldania, és különösen lényeges, hogy az erőszakos cselekményeket elkerüljék – hangsúlyozta Martonyi János.

Az ideiglenes államfő méltatta a hadsereg szerepét is a történtekben. Kinevezését úgy értékelte, hogy az az egyiptomiak bizalmát tükrözi a független igazságszolgáltatás iránt az ország ezen történelmi pillanatában. Dicsérte a tömegtájékoztatási eszközök munkáját, amelyek feltárták az előző (Mohamed Murszi-féle) rendszer negatívumait. Szólt arról is, hogy a Muzulmán Testvériség mozgalom része az egyiptomi népnek, egyben felszólította tagjait, hogy vegyék ki részüket a nemzetépítésből, amelyből senkit sem zárnak ki. Ha a mozgalom elfogadja ezt a felkérést, akkor azt üdvözölni fogják – mondta.

Abdel-Fattah esz-Szíszi tábornok, a hadsereg főparancsnoka szerda délután televíziós beszédben jelentette be, hogy a katonaság megbuktatta Mohamed Murszi elnököt és felfüggesztette az alkotmányt. Ideiglenes államfőnek az alkotmánybíróság elnökét nevezték ki. Esz-Szíszi közölte, hogy szakértői kormány alakul, és egy bizottság felülvizsgálja az iszlamista alkotmányt. Átmeneti időszak után előre hozott elnök- és parlamenti választást tartanak.

Az egyiptomi katonai hatóságok csütörtökre virradó éjjel házi őrizetbe helyezték a megbuktatott államfőt. Az Egyesült Államok, az ENSZ és az Európai Unió mielőbbi választások kiírására és az alapvető jogok tiszteletben tartására szólította fel a hatalmat előző nap átvevő hadsereget.

A MENA állami hírügynökség csütörtökön arról számolt be, hogy ugyanabban a börtönben őrzik Kairóban a Muzulmán Testvériség mozgalom őrizetbe vett legfőbb vezetőit, mint a 2011-ben menesztett Hoszni Mubarak elnököt. Szaad el-Katatnit, a Muzulmán Testvériség által létrehozott Szabadság és Igazság Párt vezetőjét, a parlament korábbi elnökét, valamint Rasad el-Bajumit, a Muzulmán Testvériség helyettes vezetőjét órákkal azután fogták el, hogy a hadsereg megbuktatta Murszit.

A magyarok által kedvelt egyiptomi üdülőhelyen, Gurdakában (Hurgada) békésen ünnepelték csütörtökre virradóra Mohamed Murszi államfő elmozdítását; a helyiek ugyanúgy kezdték a napot, mint más hétköznapokon – számoltak be az MTI-nek a településen élő magyarok.

Bolubás Brigitta, aki évek óta Gurdakában él, az MTI-nek elmondta: miután Abdel-Fattah esz-Szíszi, a hadsereg főparancsnoka szerda esti televíziós nyilatkozatában bejelentette a leváltást, több százan vonultak ki a város főutcájára. Kora hajnalig zenével, a himnusszal és tűzijátékkal üdvözölték a bejelentést, hasonlóan más városokhoz. Beszámolója szerint a közösségi oldalakon szervezett felvonulás népünnepély volt, a turisták közül is sokan együtt vonultak a menettel, vagy épp fotózták az eseményeket. A felvonuláson semmilyen atrocitás nem történt. Bolubás Brigitta elmondta azt is, hogy Mohamed Murszi hívei is összegyűltek a városban, de a hatóságok igyekeztek elkülöníteni a két tábort. Kedd este összeszólalkozott a városban a két csoport, de nem lett senkinek komoly sérülése. Csütörtök reggel sem volt tapasztalható a városban semmilyen randalírozásnak nyoma, ugyanúgy sietett mindenki munkába, mint más hétköznapokon – mondta Bolubás Brigitta.

Bárdos Zoltán búvároktató ugyancsak arról számolt be, hogy a településen nyugalom van. Ő egy futballmeccs utáni örömmámorhoz hasonlította az esti felvonulást. Hozzátette: mindössze annyit lehet érzékelni a történtekből, hogy a városházánál több katona őrködik, illetve a repülőtéren is növelték a biztonsági személyzet létszámát. Üzemanyag-ellátási és áramellátási gondokról is szólt, de szerinte ezek csak időlegesek. A városban nincs gond sem az élelmiszer-ellátással, sem más szolgáltatással. Egyedül az internetelérhetőség akadozik időnként, de ennek szerinte elsősorban az az oka, hogy az emberek tömegesen és folyamatosan osztják meg a közösségi portálokon az eseményeket, aktuális történéseket. Bárdos Zoltán szerint Gurdaka belvárosa zsúfolásig telt turistákkal.

Az orosz külügyminisztérium csütörtökön önmérsékletre és a demokratikus keretek betartására szólította fel az egyiptomi politikai erőket. Moszkva fontosnak tartja, hogy a társadalmi-gazdasági és politikai problémákat erőszakmentesen, az egyiptomi társadalom valamennyi rétegének és valamennyi valláshoz tartozóknak az érdekeit figyelembe véve oldják meg – olvasható a külügyi közleményben. A Kreml azt is hangoztatta, hogy Oroszország nagy figyelemmel követi az egyiptomi események alakulását, a mélyreható közel-keleti átalakulások kezdetétől támogatta az egyiptomi nép jogos igényét a jobb életre, a szabadságra és a demokratikus megújulásra.

Az egyiptomi változások rövid időre csökkentik az arab világ nyomását Bassár el-Aszad szíriai elnök hatalmára, így Damaszkusz csapást mérhet a szíriai fegyveres ellenzékre – fejtette ki véleményét csütörtökön Alekszej Makarkin orosz politológus az Interfaksz orosz hírügynökségnek. Az Egyiptomban kialakult helyzet azt bizonyítja, hogy az ország a világi hatalom megerősítésének irányában halad – tette hozzá a Politikai Technológiák Központja nevű alapítvány első elnökhelyettese. Szerinte nyilvánvaló, hogy a következő egyiptomi választásokon nem győzhet a megbuktatott elnököt támogató Muzulmán Testvériség pártja.

Az orosz politológus szerint a világi rendszer felé törekvés nyilvánvaló jele, hogy a Muzulmán Testvériség hatalmának megdöntésében az ellenzék különböző politikai irányzatainak képviselői vettek részt, és a kopt ortodox egyház is melléjük állt. Ezzel együtt szerinte senki sem szavatolhatja, hogy Egyiptomban stabilizálódik a helyzet, mert bár az iszlamistákat eltávolították a hatalomból, „nem semmisítették meg” őket. Ezzel Gamal Abdel Nasszer és Hoszni Mubarak korábbi egyiptomi elnökök is megpróbálkoztak, sikertelenül.

Elfogadhatatlannak nevezte a török külügyminiszter csütörtökön, hogy az egyiptomi hadsereg megbuktatta Mohamed Murszi egyiptomi államfőt. Ahmet Davutoglu „katonai államcsínynek” minősítette a beavatkozást. Csak választással lehet valakit elmozdítani a tisztségéből, ez a nép akarata. Egy demokratikus választásokon hatalomra jutott kormány számára elfogadhatatlan, hogy törvénytelen eszközökkel, mi több katonai államcsínnyel távolítsák el – mondta újságíróknak Davutoglu.

Az al-Gumhúríja című kormánylap „a nép legitimitásának győzelmeként” ünnepelte a fordulatot. A vezető kormánypárti napilap, az al-Ahram is azt írta, hogy a „népi legitimitás” elűzte az elnököt. A Murszi ellenzékét nagymértékben támogató független sajtó – köztük az al-Horuk és az al-Maszri al-Jum – „a hadsereg és a nép győzelméről”, „Egyiptom visszatéréséről” írt.

A Horreja al-Adala, a Muzulmán Testvériségből kivált Szabadság és Igazságosság Pártjának lapja ellenben nem adott hírt Murszi elmozdításáról. Ehelyett a leváltott elnököt támogató egyik tüntetésről számolt be, és közölte Murszi egyik utolsó felhívását, amelyben egységkormány létrehozását javasolta.

Két évvel az arab tavasz után kitört az egyiptomi nyár – írta csütörtökön a Le Parisien, amely valamennyi francia napilaphoz hasonlóan címlapján foglalkozott az egyiptomi politikai fordulattal. Az iszlamisták kudarcának büntetése című szerkesztőségi írásában a Le Figaro arra hívta fel a figyelmet, hogy Egyiptomban „a kulisszák mögött mindig a hadsereg mondja ki az utolsó szót”.

„Megint a hadsereg” címmel közölt jegyzetet az egyiptomi eseményekről a Der Standard. Az osztrák liberális lap szerint Mohamed Murszi kikényszerített távozása még nem garancia a nyugalomra Egyiptomban.