Se fegyver, se hatalomátvétel: nem adják meg magukat Murszi hívei

Az egyiptomi Muzulmán Testvériség nem működik együtt „a hatalombitorló hatóságokkal”. Az országban tovább mélyülhetnek a belpolitikai törésvonalak.

Az egyiptomi Muzulmán Testvériség csütörtökön kinyilvánította: nem működik együtt a „hatalombitorlókkal”. „Nyugalomra és önmérsékletre szólítjuk fel a tüntetőket. Elutasítjuk a megtorló rendőrállami praktikákat: a gyilkosságokat, őrizetbe vételeket, a médiaszabadság korlátozását és tévécsatornák bezárását” – áll az Abdel-Rahmán al-Barr sejk által az iszlamista szervezet honlapjára feltett közleményben. A szervezet egy másik vezetője, Mohamed el-Betagi újságírók előtt kijelentette: a Muzulmán Testvériség nem ragad fegyvert Mohamed Murszi államfő megbuktatása miatt, de nem fogadja el a katonai hatalomátvételt.

Biztonságban vannak az Egyiptomban nyaraló magyar turisták, az üdülőhelyeken nyugalom van, az ellátásukkal nincs gond – mondta az MTI-nek a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége szóvivője. Molnár Judit hangsúlyozta, hogy a szervezetten utazók döntő többsége a Kairótól több száz kilométerre lévő Vörös-tenger melletti üdülőhelyeken nyaral, Hurghadában és Sharm es-Shejken, ahová közvetlenül, charterjáratokkal viszik az utasokat. Az idegenvezetőkkel, a külföldi partnerirodák és a Külügyminisztérium munkatársaival folyamatos kapcsolatban vannak. A kirándulásokat a biztonság kedvéért átmenetileg felfüggesztették az irodák, ez azonban csak az utasok nagyon kicsi szegmensét érinti.

Az iszlamista szervezetek új tömörülése országos tüntetésre adott ki felhívást csütörtökön. A magát a törvényességet védelmező nemzeti frontnak nevező tömörülés felszólította az egyiptomi népet, hogy a pénteki ima után vonuljon az utcákra, és tüntessen békésen a „katonai puccs” ellen. „Mondjatok nemet a katonai letartóztatásokra és a katonai puccsra az elutasítás péntekén” – kérte a front. A felhívást egy kairói külvárosi mecsetben tartott sajtótájékoztatón adták ki. A templomban a múlt hét óta ülősztrájkot tartanak Murszi hívei. A környéket szerdán lezárta a katonaság, de nem lépett fel a tüntetők ellen.

Mohamed el-Baradei a legesélyesebb jelölt az egyiptomi átmeneti kormány élére, miután a hadsereg elmozdította Mohamed Murszi elnököt a hatalomból – állították egybehangzóan csütörtökön katonai, politikai és diplomáciai források. Az ellenzék korábban Baradeit választotta az ellenzék képviselőjévé a hadsereg által bejelentett politikai átmenet megvalósításában. Jelen volt szerdán a védelmi minisztériumban, amikor a miniszter, hadsereg-főparancsnok Abdel-Fattah esz-Szíszi egyeztette a hadsereg által kidolgozott politikai menetrendet. „Baradei az elsőszámú javaslatunk. Nemzetközileg ismert személyiség, népszerű a fiatalok és egyes iszlamista csoportok körében, valamint hisz a minden politikai erőt magába foglaló demokráciában” – mondta egy neve elhallgatását kérő, magas rangú katonai forrás.

Politikai források úgy nyilatkoztak, hogy Baradeit mint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) volt főigazgatóját, aki az e tisztségében végzett munkájáért megkapta a Nobel-békedíjat, elfogadnák a nyugati kormányok is, amelyek eddig kerülték, hogy Murszi eltávolítását katonai puccsnak minősítsék. Esélyes még Kamál Ganzúri volt miniszterelnök, aki a Hoszni Mubarak elnök bukása utáni átmeneti kormányt vezette 2011-2012-ben, és Farúk el-Okda volt jegybankelnök, akinek munkáját szintén köztisztelet övezte. Az új átmeneti kormány vezetőjének személyéről várhatóan még csütörtökön döntenek.

A demokratikus civil kormányzáshoz való mielőbbi visszatérés létfontosságú a köztársaság további sorsa szempontjából, de ez az út szociális és gazdasági buktatókkal teli – olvasható a Reuters gyorselemzésében, mely szerint tovább mélyülhetnek az országban a belpolitikai törésvonalak, és megerősödhet a hadsereg királycsináló szerepét. A tény, hogy Egyiptom vezető politikusai és vallási személyiségei támogatják a hadsereg átmenetre vonatkozó tervét, mutatja, mennyire sikerült minden egyiptomi elnökévé válnia Murszinak. Az iszlamistáknak tetsző alkotmány hatályát felfüggesztették, és az alkotmánybíróság vezetője fogja irányítani – akár áttételesen – a technokrata kormányt, valamint az országot az előre hozott parlamenti, illetve elnökválasztásokig.

Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy az újabb választásoknak kedvezőbb lesz a kimenetele. Nem tudni, hogy a Muzulmán Testvériség részt vesz-e egyáltalán a voksoláson, vagy erőszakhoz folyamodik.

Az elmúlt napok eseményeinek megvan az a veszélye, hogy a régóta elnyomott mozgalomnak még a legmérsékeltebb tagjait is radikalizálja. Ha a liberális ellenzék nem tudja megnyerni magának a Muzulmán Testvériség támogatóit, Egyiptom végül a szalafita an-Núr pártot választhatja, ami szinte egyet jelentene a demokrácia végével.

A Nílus menti államnak nem csak belpolitikai, de pénzügyi helyzete is meglehetősen kilátástalan. Az ország valutatartaléka ijesztően alacsony, az egyiptomi font értéke pedig tovább zuhan, és az átmenet ideje alatt Egyiptom nem nagyon számíthat még a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére sem. Emellett még az Egyesült Államok által a hadseregnek szánt, évi 1,3 milliárd dollár folyósítását is felfüggeszthetik, ha Washington hivatalosan is puccsként definiálja Murszi eltávolítását.

Katar, a Muzulmán Testvériség egyik kulcsfontosságú támogatója egyenesen a szakadék szélére lökheti Egyiptomot, ha úgy dönt, hogy visszavonja a kötvényekben nyújtott 8 milliárd dolláros pénzügyi támogatás egy részét. Pénzügyi elemzők szerint ugyan Szaúd-Arábia vagy más Öböl menti országok közbeléphetnek Egyiptom megmentése érdekében, de csak akkor, ha már tudják, ki kerül a vezetői székbe.

A másik nagy kérdés, hogy milyen hatással lesz a Muzulmán Testvériség visszaszorítása Egyiptom szomszédjaira, köztük a mérsékelt iszlamisták által irányított Tunéziára. Ha lehet valamire következtetni Egyiptom két évvel ezelőtt szerzett hírnevéből („a regionális változások éllovasa”), akkor nem árt felkészülni az „arab télre”.

Nagyon aggasztónak nevezte az egyiptomi helyzetet csütörtökön Brüsszelben Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár. Felszólította az Egyiptomban egymással szemben álló feleket, hogy tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától, tartsák tiszteletben az emberi jogokat – beleértve a kisebbségek jogait –, szerezzenek érvényt a jogállamiság követelményeinek, „munkálkodjanak a demokratikus és befogadó jellegű civil kormányzás lehető leghamarabb történő megteremtése érdekében”.