A Köztársasági Elnöki Hivatal erről szóló tájékoztatása szerint Áder János a találkozón azt indítványozta: induljon érdemi vita a súlyos természeti katasztrófák megelőzését célzó, jelenleg főként EU-tagállami keretek között folyó tevékenység szorosabb összehangolásáról, egyes elemeinek európai szintre emeléséről, a prevenciós munka felgyorsításáról, az ehhez szükséges, a maiaknál jóval nagyobb források biztosításáról.
Az államfő emellett indítványozta annak megvizsgálását, nem érett-e meg az idő az operatív, azaz a koordináción túlmutató uniós szintű vészhelyzeti beavatkozási képesség megteremtésére és egy gyorsan mozgósítható katasztrófavédelmi mechanizmus létrehozására.
Azt ajánlotta, hogy az unió tagállamai közösen gondolják végig a természeti csapásokat követő kárenyhítés uniós eljárásait, azok megújításának lehetőségeit, köztük azt, hogyan lehetne az EU forrásait bevonni a magánkárok enyhítésébe is, hogyan alakíthatnák könnyebben hozzáférhetővé az unió Szolidaritási Alapja által kínált eszközöket, mit tehetnek a lefedettség növelése és az eljárások egyszerűsítése, gyorsítása érdekében.
Áder János javasolta azt is, hogy a természeti katasztrófák következményeinek kezelésére jöjjenek létre új, rugalmas és hatékony pénzügyi konstrukciók, köztük akár új alap vagy alapok is, melyek mind méreteiket, mind küszöbértékeiket, mind pedig a térítéseknek a kárösszegekhez viszonyított arányát tekintve nagyságrendekkel meghaladhatnák a jelenlegi rendszer mutatóit.
Felvetette, hogy egy ilyen új pénzügyi rendszerben a természeti csapást elszenvedett tagállam a vissza nem térítendő támogatás mellett kedvezményes kamatozású vagy kamatmentes kölcsönt is kaphasson, és ez utóbbiak összege ne számítson bele az ország államadósságába. A tájékoztatás szerint Áder János hangsúlyozta: mindez nemcsak az európaiak védelmét szolgálná, hanem növelné az összeurópai közösségtudatot és az európai szolidaritás szellemét.
A visegrádi négyek államfői a kezdeményezés kapcsán támogatásukról biztosították Áder Jánost.
