A hatalmas eső ellenére a legóvatosabb becslések szerint is több tízezren, a South China Morning Post című helyi lap szerint pedig több százezren lepték el Hongkong utcáit hétfőn, a korábbi brit gyarmat Kínához való visszakerülésének 16. évfordulóján. A helyi idő szerint délután kezdődő, a Civil Emberi Jogok Frontja nevű egyesület szervezte felvonuláson az interneten keringő fényképek tanúsága szerint számos tüntető brit gyarmati zászlót lengetve és a hongkongi kormányzót bíráló, illetve Kína-ellenes plakátokat feltartva jelent meg. „Mondjunk nemet Kínának!”, „Demokráciát Hongkongnak!”, „Kínai gyarmatosítók kifelé!” – állt a transzparenseken.
A demonstrálók azt követelték: a pekingi vezetés tartsa be korábbi ígéretét, hajtson végre politikai reformot a különleges igazgatású területen, a minialkotmányban lefektetettek szerint adjon utat az általános választójog érvényesülésének és teljesen demokratikus választásoknak 2017-től. A felvonulást minden év július 1-jén megrendezik, az idei ugyanakkor a jövő évi, várhatóan tömeges civil engedetlenséggel járó Occupy Central mozgalomnak is az „előszele”. A mozgalom azt követeli, hogy a hongkongi vezetés tegye egyértelművé a 2017-es választásokkal kapcsolatos hozzáállását: ennek hiányában a különleges igazgatású terület pénzügyi negyedének lezárását tervezik.
Leung Csun-jing hongkongi kormányzó a 16. évforduló hétfői hivatalos ünnepségén úgy fogalmazott: a különleges igazgatású terület vezetése „megfelelő időpontban” konzultációt indít az általános választójog kérdéséről. Délután a vezetés egy közleményt is kiadott, melyben a döntéshozók megerősítették az ígéretet.
A hongkongi lakosság szárazföldi-Kína-ellenessége az elmúlt években tetőfokára hágott. Egy június közepén nyilvánosságra hozott felmérés szerint jelenleg minden tízből négy hongkongi kifejezetten és elsődlegesen hongkonginak tekinti magát, vagyis a kínai lakosokkal való azonosulás 14 éve nem látott mélyponton van. Szintén júniusban mutatta ki a Hongkong Egyetem rendes, háromhavonta elvégzett felmérése, hogy jelenleg a pekingi vezetésben a lakosság 45 százaléka nem bízik, s mindössze 25 százalék ítéli meg pozitívan. A hongkongi döntéshozókat illetően a június közepén megkérdezett ezerfős minta 37 százaléka bizalmatlanságának adott hangot, ez az arány 11 százalékos növekedés a márciusi felméréshez képest.
Csökkenést mutat a sajátos kínai–hongkongi „egy ország, két rendszer” társadalmi berendezkedés megítélése. Az abban bízók és aziránt bizalmatlanok aránya jelenleg egyaránt 47 százalékon áll, utóbbiak legutoljára 1996-ban kerültek többségbe. Ennek újbóli bekövetkezte ugyanakkor – állítják a kutatók a trendekre hivatkozva – nem tartható kizártnak akár már a közeljövőben sem.
