Már vádat emelt az ukrán ügyészség annak a 2006-os gyilkosságnak, illetőleg egy tavalyi merényletkísérletnek az ügyében, amelynek vélt felbujtóként érintettje a júliusban Budapesten letartóztatott, és jelenleg Magyarországon kiadatási őrizetben lévő volt kijevi parlamenti képviselő, Olekszandr Sepelev. Az egykori politikusra több feltételezett társa is terhelő vallomásokat tett, s amennyiben hazánk kiadja Ukrajnának a férfit, más súlyos, életellenes cselekmények ügyében is meggyanúsítják – tudta meg a Magyar Nemzet. Vaszil Nevolia, az ukrán Interpol vezetője, a Sepelev elleni nemzetközi elfogatóparancs kiadója a lap tudósítójának kijevi hivatalában elmondta, az említett vallomások s az egyéb bizonyítékok véleménye szerint elegendőek ahhoz, hogy Magyarország kiadja a volt politikust hazájának. A felbujtónak tartott Sepelev ügyét az ukrán bíróság hazaérkeztéig elkülönítette társaiétól, de a kiadatás után ő is azonnal részese lehet az eljárásnak. Nevolia tábornok a lapnak kifejezte korábban is megfogalmazott reményét, hogy a magyar hatóságok pusztán a jogszabályok alapján kezelik a kiadatás kérdését, s abban nincsenek politikai háttéralkuk.
Emlékezetes, Olekszandr Sepelevet július 4-én fogták el Budapesten egy közös akcióban a magyar, valamint a német szövetségi rendőrség munkatársai. Vele együtt őrizetbe vették feleségét is, akire szintén vonatkozik Ukrajna kiadatási kérelme, mivel ott különféle vizsgálatokban súlyos gazdasági bűncselekményekkel, több tíz milliárd forint értékű csalással, sikkasztással gyanúsítják, illetőleg vádolják. Sepelev elfogásakor egy fiktív személy adatait tartalmazó, de valódi magyar útlevéllel próbálta igazolni magát, és további – német, kanadai, francia, cseh, s értesülésünk szerint izraeli – úti okmányokat is találtak nála. Őrizetbe vétele után, kihallgatásakor közölte, hogy ő kanadai állampolgár. Akkori ügyvédje azt tanácsolta neki, sürgősen kérjen menedékkérelmet Magyarországon, amit Sepelev visszautasított, majd később meggondolta magát, és benyújtotta.
A Népszava a Belügyminisztériumtól úgy értesült: a menedékjogi kérelem elbírálása folyamatban van. Hozzátették, ha az üggyel összefüggésben bármilyen bűncselekmény gyanúja merülne fel, annak kivizsgálására az eljárásra jogosult hatóság intézkedik. Utóbbit a tárca arra a felvetésre írta válaszul, miként juthatott Sepelev valódi, ám hamis névre szóló okmányhoz. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pedig arról tájékoztatta a Magyar Nemzetet: a kiadatás jogi feltételeiről a Fővárosi Törvényszék, illetőleg fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla dönt. A tárcavezető a jogerős bírósági döntés meghozatala után határoz a kiadatás kérdésében.
A menedékkérelem elbírálása hónapokig, akár fél évig is eltarthat, Sepelevék kiadatási őrizetéről s annak meghosszabbításáról viszont szerdán dönteniük kell az illetékeseknek. Ám amíg a menedékkérelem ügyében nincs jogerős végzés, addig a kiadatás ügyét is felfüggeszthetik. Ebben az esetben kérdés, hogy Sepelevék letartóztatásban maradnak-e, ennek időtartama alapos okkal egy évig hosszabbítható meg – tájékoztatta a lapot Győző Gábor, a hasonló ügyekkel is foglalkozó Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.
A lap úgy tudja, a volt politikus kiadatási ügyében a magyar energiakereskedelemhez, energiaipari lobbihoz köthető emberek kezdtek el szervezkedni a háttérben, ők szereztek neki újabb ügyvédet is. Ezeknek az embereknek egy része a nálunk bejegyzett, a hivatalos bejelentés szerint már megszűnt, de a cégbírósági bejegyzése alapján még mindig működő, magyarországi, budapesti székhelyű Ukrenergy nevű, energiakereskedelemmel foglalkozó céggel is kapcsolatban áll. Vaszil Nevolia utóbbi információ részleteiről elmondta, a Sepelevéket Budapesten segítő magyar, szlovák és ukrán állampolgárok tevékenységét az ukrán hatóságok is figyelik, vizsgálják, ebben ugyancsak együttműködnek az itteni társszervekkel. Vaszil Nevolia szerint a Magyarországon benyújtott menedékkérelem mögött az a szándék állhatott, hogy Sepelev ügye az ellene Ukrajnában folytatott büntetőeljáráson kívül politikai színezetet kapjon, ami befolyásolhatja a kiadatását hazájának. Ismert, Olekszandr Sepelev először a jelenleg börtönbüntetését töltő egykori ukrán kormányfő, Julia Timosenko pártjának színeiben került be a kijevi parlamentbe, majd miután az ellene indított támadások nyomán a miniszterelnök körül elkezdett fogyni a levegő, Sepelev minden fenntartás nélkül ült át az ellentábor, a Viktor Janukovics vezette politikai mozgalom padsoraiba. Információink szerint Sepelev és segítői Budapestről már megpróbálták felvenni a kapcsolatot Timosenko és Janukovics köreivel is, hogy politikai befolyásukat latba vetve segítsék ügyében, a lobbitevékenyég eredménye azonban egyelőre nem ismert.
Az ukrán hatóságok bíznak abban, hogy a magyar társszervek azért sem veszik komolyan Sepelev menedékkérelmét, mert tavalyi, Ukrajnából történt eltűnése után hosszabb ideig igazolhatóan élt Kanadában, Franciaországban, Németországban, Csehországban, majd hazánkban, s korábban egyik helyen sem nyújtott be hasonló kérelmet, illetve egyik országban sem jelezte senkinek, hogy hazájában üldöztetésnek lenne kitéve. Ezenkívül elfogásakor csaknem tucatnyi különféle útlevelet találtak nála a nyomozók. A kijevi nyomozóknak arról is vannak információik, hogy Sepelev a hazánknak benyújtott menedékkérelmen kívül az utóbbi napokban igyekezett megmozgatni kiváló izraeli kapcsolatait is, vélhetőleg ezzel több államban is keresi a lehetséges menekülési útvonalakat vagy befogadókat.
Csibra Tibor
A teljes cikket a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatja.
