Többen meghaltak az összecsapásokban a „harag napján”

Összecsaptak a rendőrök és a Muzulmán Testvériség hívei a kairói Ramszesz téren pénteken délután, az összetűzésekben többen meghaltak.

Szemtanúk szerint a sebesültek tucatjait robogókon és kerékpárokon szállítják el a térről civilek, nyugati tudósítók sok lőtt sebet és halottat láttak. A térre, ahonnan füst száll fel, továbbra is érkeznek emberek.

A Muzulmán Testvériség több tízezer híve pénteken a déli ima után vonult utcára. A tömegek Kairó elővárosaiból a belváros felé indultak, azt skandálva, hogy „le a katonai uralommal”. A fővárosi Ramszesz téren mintegy 20 ezer ember gyűlt össze, beszámolók szerint lövések dördültek el, és könnygázt is bevetettek. A BBC tudósítása szerint a téren a tüntetők megtámadtak egy rendőrőrsöt. A CNN arról számolt be, hogy Kairó belvárosa felett katonai helikopterek köröznek, és géppuskák hangját is hallani. A tévéfelvételek szerint a tüntetők között fegyveresek is vannak.

Az Egyiptomban jelenleg hatalmon lévőket támogató nyilatkozatot tett pénteken Abdallah bin Abdel-Aziz szaúd-arábiai király. A televízióban is felolvasott üzenetben az uralkodó arra szólította az arabokat, hogy álljanak ellen az Egyiptom stabilitásának megingatására tett kísérleteknek, és lépjenek fel a terrorizmus ellen. Az egyértelműen a katonai vezetést és az ideiglenes kormányzatot támogató nyilatkozatban Abdallah intett bármiféle külföldi beavatkozástól is.

A biztonsági erők megerősítették a fontosabb intézmények védelmét és a főbb közlekedési útvonalak ellenőrzését, a hadsereg páncélozott járművekkel vonult az utcákra. A belvárosba vezető utakat, a Nílus hídjait és a metróállomásokat lezárták és ellenőrző pontokat állítottak fel rajtuk, ahol csak gyalogosokat engednek át. A hatóságok felhatalmazták a rendőröket, hogy éles lőszert használjanak, és figyelmeztették a lakosságot, hogy „a rend védelmezői elleni bármilyen támadási kísérletet a leghatározottabban vissza fognak verni”.

A Twitteren keringő helyszíni beszámolók szerint a rendőrök több helyen megtámadták a tüntetőket. Az AFP forrásai szerint az ország északi részén négy iszlamistát megöltek. Az egyiptomi állami média szerint egy kairói ellenőrző ponton egy rendőr tűzpárbajban életét vesztette. Az északi Tanta városában könnygázt és madársörétet vetettek be tüntetők ellen, akik egy helyi kormányépületet próbáltak megostromolni.

Péntek reggel a Muzulmán Testvériség több vezetőjét is letartóztatták számos razzia során az egyiptomi hatóságok, miután az iszlamista szervezet tüntetésekre buzdította híveinek millióit, meghirdetve a „harag napját”. Négy vezetőt al-Buhaira tartományban vettek őrizetbe, hat embert pedig Kairóban, akiknél 90 darab gyújtóbombát találtak. A Muzulmán Testvériség „tömeges letartóztatásokról” beszélt, de részleteket nem közölt.

A korábbi elnök, Mohamed Murszi megbuktatásával kapcsolatban a szervezet ismét államcsínyről beszélt, és megerősítette elszántságát, hogy leszámol az elkövetőkkel. Az éjszaka folyamán a fővárosban több helyen polgárőrségek verbuválódtak, hogy megakadályozzák az esetleges fosztogatásokat.

Törökországban mintegy kétezren, Ankarában és Isztambulban körülbelül ezren tüntettek pénteken, tiltakozva az egyiptomi hadsereg szerdai akciója ellen. A tüntetők Amerika-ellenes jelszavakat is hangoztattak amiatt, hogy Washington nem minősítette katonai államcsínynek az Egyiptomban történteket.

Törökország Murszi elűzésének egyik leghangosabb bírálója, a kormány államcsínynek és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a hadsereg eltávolította az elnököt a hatalomból. Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök a Nyugatot is többször megvádolta azzal, hogy kettős mércét alkalmaz, amiért nem ítéli el kellő eréllyel Murszi menesztését.

Hasonló célzatú tüntetéseket tartottak a palesztin területeken, Jordániában és Szudánban is. Kelet-Jeruzsálemben, a Mecsetek terén a Gázai övezetben hatalmon lévő, radikális Hamász szervezet mintegy 600 szimpatizánsa tüntetett az Egyiptomban történtek miatt, elsősorban a hadsereg fellépését ítélve el.

A ciszjordániai Hebronban szintén százak vonultak fel, a jordániai fővárosban, Ammánban mintegy ezren tettek eleget a Murszit támogató Muzulmán Testvériség nemzetközi tiltakozást kérő felszólításának. A szudáni Kartúmban ötszázan tüntettek, és Szíszit izraeli és amerikai ügynöknek nevezték.

Az orosz szövetségi légi közlekedési hatóság pénteken egyrészt arra kötelezte a légitársaságokat, hogy készüljenek fel az esetleges váratlan (vis maior) eseményekre, és álljanak készen elszállítani Egyiptomból a korábban oda utazókat, másrészt dolgozzák ki tervüket arra az esetre, ha nem tudnak Kairóban vagy a népszerű vörös-tengeri üdülőhelyek, Sarm es-Sejk és Hurgada repülőterein leszállni. A közleményből az is kitűnik, hogy egyelőre nincs szó a közel-keleti országba irányuló járatok leállításáról.

A nemzetközi sajtó részletesen foglalkozott a szerdai egyiptomi vérfürdővel, osztrák és francia lapok kiemelték az egyiptomi események iránt idáig „közömbös Nyugat felelősségét”, amiért korábban szemet hunytak a „hadsereg által végrehajtott puccs” felett. Az írások arra is emlékeztettek, hogy a nyugati kormányoknak meglehetősen kevés eszközük van az egyiptomi helyzet befolyásolására.

A Die Presse osztrák konzervatív napilapban megjelent írás szerint a mészárlást levezénylő – és korábban Mohamed Murszi hatalmát megdöntő – hadsereg rosszabb, mint az országot 30 éven át vaskézzel irányító Mubarak. A bécsi lap szerint a Nyugat is felelős a szerdai eseményekért, mert „szabad kezet adott a katonai vezetésnek a mészárlásra” azzal, hogy „nem nevezte nevén a puccsot”, és „közömbösen viseltetett” a július eleji hatalomátvétellel kapcsolatban.

A magyar Külügyminisztérium csütörtökön – mikor a Muzulmán Testvériség hívei egy kormányépületet ostromoltak Kairóban – hangsúlyozta, hogy nem javasolja az utazást Egyiptomba. A tárca az egyelőre biztonságos és viszonylag nyugodt üdülőterületet leszámítva az utazásra nem javasolt országok és térségek kategóriába sorolta Egyiptomot.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív lap arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nyugatnak be kellene látnia, milyen szűk eszköztárral rendelkezik ahhoz, hogy érdemben tudja befolyásolni az egyiptomi helyzetet. A cikk szerint a demokrácia és a szabad választások szószólóiként ismert nyugati kormányok nehéz helyzetben vannak akkor, amikor demokratikus választások útján „demokratikusnak aligha nevezhető” erők kerülnek hatalomra, olyanok, amelyek iszlamista-totalitárius módon akarják átalakítani az államot.

A Libération francia balliberális újság arra figyelmeztetett, hogy a Murszi megbuktatásához vezető „de facto államcsínyt” támogató Nyugatnak el kellene ítélnie az egyiptomi katonai vezetés által gyakorolt erőszakot és elnyomást, mielőtt újabb hasonló erőszakos események történnének. A Libération azt írta, az egyiptomi hadsereg mindenre kész, hogy hatalmát és kiváltságait megvédje, így akár arra is, hogy polgárháborút robbantson ki. Az egyiptomi tábornokok tönkreteszik az arab tavaszt – írta a párizsi lap.

A Le Figaro szerint a szerdai vérengzés és a szükségállapot bevezetése egy célt szolgálhat: a hadsereg világossá akarja tenni, hogy az iszlamista tüntetők és a forradalom nevében többé nem kérdőjelezhetik meg a hadsereg hatalmát. A francia konzervatív lap szerint a Muzulmán Testvériséget megerősíthetik az őt ért csapások, mert a „forradalom mártírjai” szerepben tetszeleghetnek.