King 1963. augusztus 28-án, a Lincoln-emlékmű lépcsőjéről negyedmillió ember előtt mondta el a „fajok” együttélésének harmóniáját hirdető, a televíziók által élőben közvetített, híres beszédét. Az eseményt Abraham Lincoln a rabszolgákat felszabadító nyilatkozatának 100. évfordulójára szervezeték, tiltakozásul az ellen, hogy különösen a déli államokban még mindig diszkriminálták a feketéket.
„Van egy álmom, hogy négy kisgyermekem egy napon majd egy olyan nemzet tagja lesz, ahol nem a bőrszínük, hanem a jellemük alapján ítélik meg őket” – hangoztatta egyebek között King az ország történetének egyik legnagyobb emberi jogi megmozdulásán.
Történészek szerint a washingtoni menetelésnek döntő szerepe volt abban, hogy az Egyesült Államokban 1964-ben elfogadták a kisebbségek diszkriminációját törvényen kívül helyező polgárjogi, 1965-ben pedig a hasonló szellemben megfogalmazott választójogi törvényt.
„Ötven évvel később szabadok vagyunk, de nem vagyunk egyenlők. Tovább álmodunk” – szónokolt Jesse Jackson tiszteletes, a Rainbow/PUSH Coalition alapító elnöke a megemlékezéseket szombaton megnyitó nagygyűlésen.
Az esemény szónokai az afroamerikaiak máig élő, szerintük egyenlőtlen státusának jeleiként egyebek között megemlítették a társadalmi különbségek növekedését, és sérelmezték a Trayvon Martin meggyilkolása ügyében hozott felmentő bírósági ítéletet. A többezres tömeg – köztük az eredeti menetelés részvevői is – a nap folyamán King tiszteletesnek a washingtoni National Mallon felállított emlékművéhez vonul majd.
„1963-ban el sem tudtuk volna képzelni, hogy fekete elnökünk és fekete igazságügyi miniszterünk lesz, de ez csak a jele annak, hogy milyen messzire jutottunk. Még mindig menetelünk” – jelentette Julian Bond aktivista.
A megemlékezések csúcspontján, a szerdai évfordulón az Egyesült Államok első fekete bőrű elnöke, Barack Obama, valamint két elődje, Bill Clinton és Jimmy Carter is beszédet fog mondani a Lincoln-emlékmű lépcsőjéről.
