A rámalláhi székhelyű Palesztin Politikai és Közvélemény-kutató Központ (PSR) felmérésének keretében megkérdezettek relatív többsége (49 százaléka) ellenzi, 47 százalék pedig támogatja Mahmúd Abbász palesztin elnök júliusi döntését, amellyel lehetővé tette a palesztin–izraeli béketárgyalások újraindítását. A megkérdezettek kétharmada (70 százaléka) nem vár komoly eredményt a tárgyalásoktól.
A válaszadók 37 százaléka ellenezné, az abszolút többség (53 százaléka) viszont támogatná a kiegyezést Izraellel, ha a tárgyalásokon – a várakozásokkal ellentétben – sikerülne eredményre jutni és Abbász népszavazást írna ki a kérdésről.
A megkérdezettek közel háromnegyede (72 százaléka) úgy véli, hogy a következő öt évben kicsi vagy egyenesen nulla az esélye egy palesztin állam létrehozásának Izrael szomszédságában.
Az 1993-as oslói megállapodások – amelyek alapján a Gázai övezet és Ciszjordánia egyes területei feletti ellenőrzést átvette a Palesztin Nemzeti Hatóság – huszadik évfordulója kapcsán 29 százalék ellenében a válaszadók több mint fele (59 százaléka) úgy gondolja, hogy a megállapodások ártottak a palesztin érdekeknek.
A Gázai övezetet ellenőrző iszlamista Hamász és az Abbász vezette Fatah közötti 2007-es szakítás óta nem volt ennyire alacsony a két szervezet kiegyezésében hívők aránya: a megkérdezettek mindössze 12 százaléka optimista a Gázai övezet és Ciszjordánia közeli jövőben való újraegyesítését illetően, 42 százalékuk hosszabb távon tartja ezt elképzelhetőnek, 41 százalék pedig véglegesnek tartja a megosztottságot.
Egy közelmúltbeli izraeli közvélemény-kutatás szerint az izraeli zsidó lakosság nagyjából 80 százaléka tartja a megállapodás lehetőségét „kicsinek” vagy „nagyon kicsinek”, míg 18 százalék gondolja azt, hogy az esély a palesztinokkal való békekötésre „nagy” vagy „nagyon nagy”. A megkérdezettek 64 százaléka nem tartja őszintének a palesztin vezetőknek a tárgyalások újrakezdésére vonatkozó óhaját, és 62,5 százalékuk nem támogatná az 1967-es háború előtti határok visszaállítását.
Az izraeli–palesztin béketárgyalások közel hároméves szünet után július végén kezdődtek újra.
