A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap kiemelte a választás európai jelentőségét. Az új Bundestag megválasztását olyan feszült figyelemmel követték Európában, mint az angolok a büntetőrúgást egy nagyon fontos mérkőzésen – fogalmazott az FAZ kommentátora. A feszültség nem ok nélküli, hiszen a választás tétje az volt, hogy „ki tartja a kezében a politikai gyeplőt” Európa legbefolyásosabb országában.
A konzervatív lapban hangsúlyozták: a CDU–CSU pártszövetség nem egy programra, hanem egy személyiségre, Angela Merkelre építette választási kampányát. Ez nyerő stratégia volt, a választási eredmény pedig nemcsak a Merkel-féle politikát, hanem a kancellár politikai stílusát is igazolja – írta a FAZ.
A konzervatív Die Welt szerint Merkel teljesen egyedül, a pártja nélkül nyerte meg a választást. A németek azért kedvelik ennyire a kancellárt, mert „látszólag a legcsekélyebb nárcizmus nélkül teszi a dolgát, és nem idegesíti és nem is háborgatja az embereket”, akik úgy gondolják, hogy „a Merkel majd mindent szépen elintéz”.
A jövőre nézve biztatást és bátorítást jelentő fontos győzelemnek nevezte a német CDU–CSU konzervatív pártszövetség választási győzelmét Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap este közzétett videoüzenetében, amelyben gratulált Angela Merkel német kancellárnak, a CDU elnökének és a német kereszténydemokratáknak.
Személyesen gratulált Berlinben a CDU–CSU választási eredményéhez Rogán Antal. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője történelminek nevezte a konzervatív pártszövetség győzelmét.
Nagy kérdés viszont, hogy ez elég lesz-e a következő négy évre – emelte ki a Die Welt vezércikke, amely szerint Merkel győzelme „irány és kontúrok nélküli győzelem”, a kancellárnak azonban ezentúl már nincs vesztenivalója, hiszen az utolsó ciklusára készül.
„Előbújhatna végre a fedezékből”, és politikusi pályája befejező szakaszát felhasználhatná arra, hogy „ne csak Európában, hanem odahaza is megkezdődjenek a reformok”, mert az biztos, hogy további négy évig már „nem lehet Gerhard Schröder örökségéből élni” – írta a Die Welt, utalva arra a közkeletű vélekedésre, miszerint az utóbbi évek német gazdasági sikerei a szociáldemokraták és Zöldek 2003-2005 közötti reformjainak tulajdoníthatók.
A liberális Süddeutsche Zeitung szerint Merkel „a hatalma csúcsára ért”, 2005-ben kezdődött kancellári munkásságának idejét pedig „Merkel-korszaknak” nevezik majd. Merkelt sokan bírálták azért, hogy politikája „ködös” és nincsenek elvei, meggyőződései, és elpárolgott a konzervativizmus az uniópártokból, amióta ő vezeti a konzervatív oldalt. A választóknak azonban „nem hiányzik ez a régi konzervativizmus”, és az „ideológiai világosságot” sem hiányolják. Számukra Merkel „a felvilágosult liberális konzervativizmus képviselője” – írta a Süddeutsche Zeitung.
A baloldali Fraknfurter Rundschau szerint szép lenne, ha Merkel valóban „minden németek kancellárja” lenne, ahogyan megpróbálja beállítani magát. A választási kampányban azt sulykolta, hogy a németeknek „jól megy”, és ez csak akkor maradhat így, ha ő marad a kormányfő. Ez azonban „féligazságnak is kevés”, hiszen igaz ugyan, hogy a gazdaság növekedik és kevesebb a munkanélküli, de a jövedelmek „botrányosan igazságtalan elosztása semmit sem változott”, és az alacsony keresetű réteg, amelynek jövedelme jelentősen elmarad a húsz évvel korábbi szinttől, nagyon távol van a Merkel által szuggerált jóléttől. Ez azonban nem kell, hogy zavarja Merkelt, mert „a vesztesek elég ritkán vesznek részt parlamenti választásokon”.
A Frankfurter Rundschau fővárosi testvérlapja, a Berliner Zeitung a Bundestagból kiesett liberális FDP kudarcának okait boncolgatta. A baloldali lap kommentátora szerint határvonal a liberális párt történetében, hogy elvesztette a képviseletet a szövetségi gyűlésben, és a tartományi gyűlések többségéből is kiesett az utóbbi években. Ennek a határvonalnak az eléréséért azonban az FDP vezetői „keményen megdolgoztak”. A pártvezetésben kialakult hatalmi harc és a lobbicsoportok kiszolgálása „kitépte a párt liberális gyökereit”, az FDP így „eljátszotta az örökségét” – írta a Berliner Zeitung.
A Zöldekhez közel álló Die Tageszeitung (TAZ) a környezetvédő párt gyengülésével kapcsolatban kiemelte: a választási eredmény nem azt jelenti, hogy „baleset történt”, hanem azt, hogy „totálkáros” lett a Zöldek politikai projektje. A szociáldemokraták és az „egykori alternatív újpolgárság” összefogásához az a remény fűződött, hogy kialakul az „új közép”, de kiderült, hogy nem lehet többséget szervezni az elgondolás mögé. A szövetség egykor a modernség, a világra nyitottság és a hedonizmus megtestesítője volt, de a szociáldemokraták és Zöldek „kulturális hegemóniája már csak történelem”. Új stratégiára van szükség, a Zöldeknek nyitniuk kell, és el kell dönteniük, hogy a konzervatív uniópártokhoz vagy a (posztkommunista) Baloldalhoz közeledjenek – emelte ki a TAZ.
A Die Presse című konzervatív osztrák napilap értékelése szerint Merkel választási diadala „keserű mellékízzel” párosul. Ha Merkel nem tud egyedül kormányt alakítani, és a szociáldemokratákkal kell koalíciót kötnie, akkor szűkülni fog a mozgástere az eddigihez képest – írta a lap. Merkel harmadik választási győzelmével olyan magaslatokba emelte a CDU-t, ami néhány éve még elképzelhetetlennek tűnt. Diadala viszont a koalíciós partner rovására ment. Az FDP 1949 óta először nem jutott be a parlamentbe, és a választás estéjén még nem lehetett tudni, hogy a kancellárnak örüljön-e ennek vagy sem – írta a Die Presse.
Franciaországban a konzervatív Le Figaro szerkesztőségi írása szerint Merkel győzelmétől „Németország szomszédjai új kezdeményezést és új lendületet várnak a koherencia, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, valamint nemzetközi színtéren az Európai Unió erőteljesebb politikai jelenléte felé.” Ez a cél pedig a francia-német motor újraindításával történik. Francois Hollande-nak tudomásul kell vennie Angela Merkel győzelmét és le kell belőle vonnia a tanulságot: egy olyan gazdasági modell sikerét, amelyről a franciák is azt gondolják, hogy követnie kellene – írta a Le Figaro.
A The Daily Telegraph tekintélyes konzervatív brit napilap emlékeztetett arra, hogy Adenauer kereszténydemokratáit a stabilitás ígérete vezette győzelemre 1957-ben, és a jelek szerint most ugyanez a garancia hozott átütő választási sikert Merkelnek. A lap szerint Merkel a következő kormányzati időszakban várhatóan ellenezni fogja a további EU-integrációt célzó intézkedéseket. A kancellár már utalást is tett arra, hogy az uniónak meg kellene fontolnia bizonyos hatáskörök „visszaadását”.
A Financial Times kommentárja szerint Merkel „keserédes” győzelmet aratott, tekintettel az eddigi koalíciós partner „kimúlására”. Ráadásul Merkelnek nem lesz könnyű dolga következő hivatali idejében, bármilyen koalíciós partnert válasszon is, elsősorban az európeriféria adósságban úszó gazdaságainak helyzete miatt.
Kínában a Hszinhua hírügynökség azt írta: valójában mindegy, ki nyeri a német választásokat, a jövőben ugyanis minden korábbinál jobb kínai-német kapcsolatok várhatók. A kétoldalú együttműködés vállalati és kormányzati szinten évről évre jobban működik, a két fél megérti egymást, a bizalom kölcsönös, ez pedig magasabb szintekre, az Európai Unió és Kína kapcsolataira is kihat – vélte a kínai kommentár.
