A liberális Süddeutsche Zeitung szerint Merkel „a hatalma csúcsára ért”, 2005-ben kezdődött kancellári munkásságának idejét pedig „Merkel-korszaknak” nevezik majd. Merkelt sokan bírálták azért, hogy politikája „ködös” és nincsenek elvei, meggyőződései, és elpárolgott a konzervativizmus az uniópártokból, amióta ő vezeti a konzervatív oldalt. A választóknak azonban „nem hiányzik ez a régi konzervativizmus”, és az „ideológiai világosságot” sem hiányolják. Számukra Merkel „a felvilágosult liberális konzervativizmus képviselője” – írta a Süddeutsche Zeitung.
A baloldali Fraknfurter Rundschau szerint szép lenne, ha Merkel valóban „minden németek kancellárja” lenne, ahogyan megpróbálja beállítani magát. A választási kampányban azt sulykolta, hogy a németeknek „jól megy”, és ez csak akkor maradhat így, ha ő marad a kormányfő. Ez azonban „féligazságnak is kevés”, hiszen igaz ugyan, hogy a gazdaság növekedik és kevesebb a munkanélküli, de a jövedelmek „botrányosan igazságtalan elosztása semmit sem változott”, és az alacsony keresetű réteg, amelynek jövedelme jelentősen elmarad a húsz évvel korábbi szinttől, nagyon távol van a Merkel által szuggerált jóléttől. Ez azonban nem kell, hogy zavarja Merkelt, mert „a vesztesek elég ritkán vesznek részt parlamenti választásokon”.
A Frankfurter Rundschau fővárosi testvérlapja, a Berliner Zeitung a Bundestagból kiesett liberális FDP kudarcának okait boncolgatta. A baloldali lap kommentátora szerint határvonal a liberális párt történetében, hogy elvesztette a képviseletet a szövetségi gyűlésben, és a tartományi gyűlések többségéből is kiesett az utóbbi években. Ennek a határvonalnak az eléréséért azonban az FDP vezetői „keményen megdolgoztak”. A pártvezetésben kialakult hatalmi harc és a lobbicsoportok kiszolgálása „kitépte a párt liberális gyökereit”, az FDP így „eljátszotta az örökségét” – írta a Berliner Zeitung.




