A felvételről sugárzott interjút közvetlenül megelőzően több ezer iszlamista tüntetett ismét az ország számos városában a hadsereg által támogatott új állami vezetés ellen, és követelte a hivatalából július 3-án elmozdított elnök, Mohamed Murszi visszahelyezését. Manszúr védelmébe vette azt az intézkedését, hogy a heves tüntetések és összecsapások miatt augusztus 14-én rendkívüli állapotot hirdetett ki az országban, és hozzátette, hogy ha folytatódik a „közbiztonsági helyzet fokozatos javulása”, akkor a terveknek megfelelően szeptember közepén visszavonja az intézkedést. A terv, hogy az ország visszatér a demokratikus berendezkedéshez és a civil kormányzáshoz, folyamatosan megvalósul a nehézségek ellenére – mondta.
Bár a hadsereg támogatta ideiglenes kormány elkezdte feléleszteni a politikai biztonsági apparátust, amelyet a 2011-es felkelés után csak parkolópályára tettek, de meg nem szüntettek, Manszúr leszögezte, hogy nem lesz többé politikai rendőrség. Kedden napközben jelentették be Egyiptomban, hogy öt évtől életfogytig terjedő börtönbüntetésekre ítélte egy katonai törvényszék a Muzulmán Testvériség iszlamista szervezet ötvenkét tagját, akik a hatóságok vádjai szerint katonákra támadtak és felgyújtottak három templomot egy augusztusi lázongás során Szuez városában.
Ezenkívül négy televízió végleges és azonnali bezárását rendelte el kedden a kairói közigazgatási bíróság, köztük az al-Dzsazíra katari hírtévé egyiptomi állomását és a Murszi mögött álló Muzulmán Testvériség csatornáját. A hatóságok és a helyi média azzal vádolták az al-Dzsazírát, hogy elfogultan számolt be a Murszi elmozdítását követő véres eseményekről. Ezt az elmarasztalást egyébként a hatóságok kiterjesztették az egész nemzetközi sajtóra.
